Helytörténeti blog

Utcaneveink nyomában - Tavasz utca

Az utca kezdeményei a 19. század közepén kezdtek kialakulni, ugyanis az 1854-es térképen már két ház létezett rajta. Az utca a nevét 1951-ben kapta. A tavasz a mérsékelt égöv évszaka. Az északi féltekén a csillagászati tavasz március 21-től június 21-ig tart. A naptári tavasz pedig március 1-től május 31-ig. Az évszak sokak számára a legkedveltebb időszak a természet ébredése miatt. Ugyanis a hőmérséklet emelkedésével ekkor zöldellnek ki a mezők, rügyeznek ki a fák, virágoznak a növények és térnek vissza a vándormadarak.

Utcaneveink nyomában - Táncsics Mihály utca

Az utca az 1945-46-os osztással jött létre, de nevét később kapta. Táncsics Mihály (1799‒1884) Ácsteszéren született a horvát származású Tántsits Mihály és a szlovák származású Netreba Éva gyermekeként. A takács szakmát sajátította el, majd tanítóképzőt végzett és magánnevelőként ténykedett. A magyar nyelv lelkes népszerűsítője is volt és ő írta a Magyar és német beszélgetések című nagy sikerű könyvet. Felesége Seidel Terézia, akitől öt gyermeke született. Táncsics Mihály a jobbágyság minden váltság nélküli felszabadítása mellett érvelt.

Utcaneveink nyomában - Szűcs Mihály utca

Az utca az 1946-os osztással jött létre és Hámán Kató (1884‒1936) kommunista aktivistáról nevezték el. 1991-ben szellemes módon felmerült, hogy a mellette lévősportpálya miatt nevezzék át Sport utcára. Mai nevét 2013-ban kapta. Szűcs Mihály (1823‒1903) Jászfényszaru egyik kiemelkedő személye volt. (Kissé ellentmondásos életéről terveim szerint a későbbiekben önálló cikkben kívánok beszámolni.) Szülei: Szűcs András és Tornóczy Katalin redemptus lakosok voltak. A korban gyakori módon a házaspárnak hét gyermeke született.

Utcaneveink nyomában - Szivárvány utca

Az utca a 20. század közepén kezdett kialakulni. A szivárvány jelenség általában esőzés és locsolás során jön létre. Kialakulását egyszerű optikai jelenség okozza, a fénytörés. Hasonlóan a prizmához az esőcsepp is képes a fény törésére. A nap sugarai a légkörön áthaladva eléri az esőcseppet, abba behatolnak, megtörnek és színeire bomlanak. A színes fénysugarak az esőcsepp belső felületéről visszaverődnek és újabb töréssel kilépnek a cseppből. Kilépéskor a színek még jobban szétválnak, majd a szemünkbe jutnak.

Utcaneveink nyomában - Szent Család tér

A tér a legrégebbi részét képezi a városunknak, hiszen 1702-ben itt épült fel a templom. Ezért népi elnevezése Templom tér volt. A templom körül 1775-ig fallal körülvett temető helyezkedett el. Miután a temető megszűnt a terület egyre inkább valódi közterületté vált. 1930-ban a teret parkosították és ekkor Hősök parkjának nevezték el az itt felállított I. világháborús emlékműről. 1947-ben Szabadság térnek nevezték el. Mai nevét 1993-ban kapta, hiszen a templom mellett található, az országosan is ritkaságnak számító Szent Család szobor. A szobrot 1769-ben Szalmás József állíttatta.

Utcaneveink nyomában - Szent László út

Az út az 1953-as osztással jött létre és Kilián György (1907‒1943) kommunista aktivistáról nevezték el. 1991-ben felmerült, hogy Munkácsy Mihály festőművészről nevezik el. Mai nevét 2013-ban nyerte el. Szent László király (1040 k.‒1095) I. Béla (1060-tól 1063-ig magyar király) és Piast Richeza lengyel hercegnő gyermekeként született még Lengyelországban. Családja 1048 körül hozta Magyarországra, majd 1064 körül László a Bihari hercegséget kapta meg. 1068-ban Salamon király, László és bátyja Géza herceg együttesen győzték le az erdélyi Kerlésnél az országba betörő úzokat.

Utcaneveink nyomában - Szent István út

A terület a 18. században Jászfényszaru kertségéhez tartozott. A mai Szent István út déli oldala az 1800-as évek közepén kezdett el beépülni. A 20. század elején a déli oldala foghíjasan volt beépítve, az északi oldala a Dobó Katica utcától meg szinte üres volt. Viszont egy az utcából előkerült obszidián kőbalta arra enged következtetni, hogy a kőkorszakban itt már emberek élhettek.

Utcaneveink nyomában - Szent Erzsébet utca

Az utca városunk legrégebbi közterületeihez tartozik. 1854-ben Kovács utcának nevezték, feltehetően egy itt működő kovácsműhely miatt. Valószínűleg 1921 körül a jászberényi születésű Mallár Sándorról (1879‒1926) nevezték el, aki 1921-től haláláig a jászberényi járás főszolgabírája volt. 1947-ben Ságvári Endre (1913‒1944) kommunista politikusról nevezeték el. 1991-ben felmerült, hogy Hold utcának nevezzék át. Mai nevét 2013-ban nyerte el. Árpádházi Szent Erzsébet (1207‒1231) II. András magyar király és Merániai Gertrúd királyné gyermekeként született Sárospatakon, vagy Pozsonyban 1207-ben.