Helytörténeti blog

A cséplésről még egyszer

A pár héttel ezelőtti bejegyzés apropóján néhány további, fényszarusi kötődéssel is bíró részlettel kapcsolódunk itt a gépi cséplés témájához. A gépi cséplés a XIX. század végén jelent meg a Jászságban. A gépesítés első időszakában a cséplőgépet „tüzesgéppel”, azaz helyhez kötött gőzgéppel hatalmas bőrszíjakon át hajtották meg. Az ilyen tüzesgépek mozgatása 8-10 lóval vagy ökrökkel valósult meg, így azok működtetése igen jómódú gazdaságot, vagy az arató közösség szerves összefogását igényelte.

Egy kis kitekintés -Pusztamonostor

Az 1930-as években készített képeslapon Pusztamonostor néhány érdekes emléke tűnik fel.
Mivel a lapot a Hangya Szövetkezet adta ki, ezért láthatjuk rajta a monostori Hangya üzletét.
Megjelenik a községháza szépen díszített épülete és gróf Waldeck Frigyesné elegáns „kastélya” is. Ezt a jelentős kúria épületet sokáig általános iskolaként használták. Bár napjainkban is áll, de sajnos eredeti jellegétől megfosztva, elhagyva és rossz karban látható, szép parkja pedig megsemmisült.

Pásztor

A természetessége miatt rendkívül különleges fotó 1958 körül készülhetett. Rajta Tóth Sándor tehénpásztor látható, amint a Sóstó dűlőben a nádból készült kunyhó mellett a kutyájával foglalkozik.