Helytörténeti blog

Utcaneveink nyomában - Rákóczi út

Az utca az 1926-os osztás során jött létre, de akkor még Kozma újtelep volt a neve. Mai nevét 1947 után kapta. Az elnevezés minden bizonnyal II. Rákóczi Ferencre (1676‒1735) utal. II. Rákóczi Ferenc édesapja felsővadászi I. Rákóczi Ferenc, édesanyja gróf Zrínyi Ilona. A felvidéki Borsiban született, majd édesapja halála miatt Munkács várába került. Az ostromot követően édesanyjától is elszakították és Csehországba vitték, ahol jezsuita iskolában, majd a prágai Károly Egyetemen is tanult.

Utcaneveink nyomában - Rákóczi út

Az utca az 1926-os osztás során jött létre, de akkor még Kozma újtelep volt a neve. Mai nevét 1947 után kapta. Az elnevezés minden bizonnyal II. Rákóczi Ferencre (1676‒1735) utal. II. Rákóczi Ferenc édesapja felsővadászi I. Rákóczi Ferenc, édesanyja gróf Zrínyi Ilona. A felvidéki Borsiban született, majd édesapja halála miatt Munkács várába került. Az ostromot követően édesanyjától is elszakították és Csehországba vitték, ahol jezsuita iskolában, majd a prágai Károly Egyetemen is tanult.

Utcaneveink nyomában - Pipacs utca

Az utca 1991-ben jött létre, így az egyik legfiatalabb közterületnek számít és a nevét is ekkor kapta. A pipacs (latinul: Papaver rhoeas) Dél-és Közép-Európában fordul elő, így Hazánkban is őshonosnak számít és a parlagon maradt területeken elterjedt. A növény a mákfélék családjába tartozik. Bár gyomnövényről beszélünk, mégis manapság kedvelt fotó téma a piros színű pipacsos mező. A pipacs megfelelően használva gyógyítóhatással bír. Virágzata köhögéscsillapító és nyugtató hatású. Leveleit virágzás előtt főzve, fogyasztani is lehet.

Utcaneveink nyomában - Petőfi Sándor utca

Az utca az 1946-os osztás során jött létre az egykori vásártér helyén és nevét is ekkor kapta. Petőfi Sándor (1823‒1849) Kiskőrösön született Petrovics István vállalkozó és Hrúz Mária gyermekeként. A felvidéki tót gyökerű evangélikus vallású család sokszor költözött és 1824-ben már (a jelentős részben fényszarusiak által telepített) Kiskunfélegyházán éltek, amit Petőfi a ”szülővárosának” tartott. Itt Petrovics István mészárszéket (Hattyúház) és kocsmát bérelt. Iskolai tanulmányait Kiskunfélegyházán kezdte, majd többek között Kecskeméten, Pesten, Aszódon és Selmecbányán tanult.

Utcaneveink nyomában - Nyár utca

A kis utca a 19. század elején történt szabályozással jött létre. 1854-ben Kis köznek hívták és ez lett a népi elnevezése is. Mai nevét a XX. század legelején kaphatta. A nyár a mérsékelt égövön a négy évszak egyike. A meteorológiai nyár június 1-től augusztus 31-ig tart. Az évszakra jellemző a meleg, száraz idő, ami a hosszú iskolai szünet miatt a diákok egyik kedvelt időszaka.

Utcaneveink nyomában - Nefelejcs utca

Az utca a 20. század elején alakulhatott ki, de sokáig csak Alvég Újtelep volt a neve. Az utca nevet csak a rendszerváltozás után kapott, amikor a kedvelt tavaszi virágról, a nefelejcsről (latinul: Myosotos sylvatica) nevezték el. A nefelejcs világszerte elterjedt növény. A növény az árnyékos helyet kedveli és április végétől május végéig virágzik. A legtöbb nefelejcs faj öt szirmú kék, rózsaszín, vagy fehér színű egy centiméteres virágot nevel.

Utcaneveink nyomában - Mikszáth Kálmán utca

Az utca az 1974-es osztással jött létre részben az egykori Ószőlő területéből. Az utcát ekkor Károlyi Mihályról (1875‒1955) nevezték el. Károlyi nevéhez fűződött az 1918-as Őszirózsás forradalom tragikus eseménysorozata. 1919-ben pedig ideiglenes köztársasági elnökké választották.