Helytörténeti blog

Utcaneveink nyomában - Szent László út

Az út az 1953-as osztással jött létre és Kilián György (1907‒1943) kommunista aktivistáról nevezték el. 1991-ben felmerült, hogy Munkácsy Mihály festőművészről nevezik el. Mai nevét 2013-ban nyerte el. Szent László király (1040 k.‒1095) I. Béla (1060-tól 1063-ig magyar király) és Piast Richeza lengyel hercegnő gyermekeként született még Lengyelországban. Családja 1048 körül hozta Magyarországra, majd 1064 körül László a Bihari hercegséget kapta meg. 1068-ban Salamon király, László és bátyja Géza herceg együttesen győzték le az erdélyi Kerlésnél az országba betörő úzokat.

Utcaneveink nyomában - Szent István út

A terület a 18. században Jászfényszaru kertségéhez tartozott. A mai Szent István út déli oldala az 1800-as évek közepén kezdett el beépülni. A 20. század elején a déli oldala foghíjasan volt beépítve, az északi oldala a Dobó Katica utcától meg szinte üres volt. Viszont egy az utcából előkerült obszidián kőbalta arra enged következtetni, hogy a kőkorszakban itt már emberek élhettek.

Utcaneveink nyomában - Szent Erzsébet utca

Az utca városunk legrégebbi közterületeihez tartozik. 1854-ben Kovács utcának nevezték, feltehetően egy itt működő kovácsműhely miatt. Valószínűleg 1921 körül a jászberényi születésű Mallár Sándorról (1879‒1926) nevezték el, aki 1921-től haláláig a jászberényi járás főszolgabírája volt. 1947-ben Ságvári Endre (1913‒1944) kommunista politikusról nevezeték el. 1991-ben felmerült, hogy Hold utcának nevezzék át. Mai nevét 2013-ban nyerte el. Árpádházi Szent Erzsébet (1207‒1231) II. András magyar király és Merániai Gertrúd királyné gyermekeként született Sárospatakon, vagy Pozsonyban 1207-ben.

Utcaneveink nyomában - Szabadság út

A Szabadság út eleje a Bethlen Gábor útig a város egyik legrégebbi részének és a legfontosabb útnak tekinthető. 1854-ben Gyöngyösi utcának nevezték, hiszen Csány és Atkár érintésével erre vezetett Gyöngyösre az út. A fontos és forgalmas utat 1911-ben kövezték le először, ezért köves útnak, vagy csinált útnak is nevezték. 1932-ben a Festőköztől egészen a vasútállomásig új kövezés készült. Jászfényszaru fejlődésével az út egyre nőtt és napjainkra a város leghosszabb útjává vált. Feltehetően 1906 körül az utat II. Rákóczi Ferencről (1676‒1735) nevezték el.

Utcaneveink nyomában - Szabadság tér

A Szabadság tér, mint a város főtere természetes módon Jászfényszaru legrégebbi részét képezi. Természetes népi elnevezése is: Főtér. Mivel a XX. század első feléig a városháza előtt tartották a hetipiacokat, ezért Piac térnek is gyakran nevezték. Hivatalos nevét 1947-ben kapta, amikor a Templomtól egészen a városházáig így nevezték el a teret.

Utcaneveink nyomában - Somogyi Béla utca

Az utca területe egykor Jászfényszaru kertségéhez tartozott, de a 19. század első felében itt új utcát létesítettek. Az 1854-es térképen ezért is nevezték Új utcának. Az utca régi népi elnevezése: Tök sor. Ez a név feltehetően az egykori kertségre utalhat. Ma már gyakran emlegetik Tájház utcának is, hiszen itt kapott helyet 1984-ben a Kiss József Helytörténeti Gyűjtemény. Valószínűleg 1932-ben nevezték el az utcát Almásy Sándorról (1874–1958). Almásy 1922 és 1932 között Jász-Nagykun-Szolnok vármegye főispánjaként tevékenykedett és nagy népszerűségnek örvendett.

Utcaneveink nyomában - Samsung tér

A korábbi névtelen közterület 1997-ben nyerte az új nevét. Ugyanekkor a képviselőtestület az üdvözlőtábla koreai nyelvű kiegészítését is elfogadta. Mivel a közterület mellett található a Samsung helyi gyáregysége ezért az elnevezés igen szerencsés választás és kedves gesztus volt. A Samsung dél-koreai tulajdonú cégcsoport, amit 1938-ban Lee Byung-chul (1910–1987) alapított Daegu városban. A cég nevének jelentése: három csillag. A koreai kultúrkörben a hármas szám a hatalom és a nagyság jele, a csillagok pedig a végtelenségre utalnak.