Helytörténeti blog

Utcaneveink nyomában - Wesselényi Miklós út

Az út az 1963-as osztás során jött létre és Kállai Éva (1917‒1957) kommunista aktivistáról nevezték el, aki az 1956-ban a forradalom alatt Budapesten a pártház ostromakor kiugrott az ablakon és féléves szenvedés után meghalt. 1991-ben felmerült, hogy Szív utcának nevezzék át. Mai nevét 1992-ben kapta. Wesselényi Miklós (1796‒1850) Erdélyben Zsibón született idősebb báró hadadi Wesselényi Miklós és nagyajtai Cserey Heléna gyermekeként. Tanulmányait, a kor előkelő nemesi ifjaihoz hasonlóan otthon végezte. Wesselényi már gyermekkorában sokat lovagolt és sportolt.

Almássy Gergely kéményseprő

Almássy Gergely1878-ban született Vésztőn. Kéményseprő segéd volt Nagyváradon, Budapesten, Székesfehérvárott, Sárbogárdon és Jászberényben. 1905 óta Jászfényszaruban önálló mesterként tevékenykedett. Az I. világháború során 1914 és 1916 között a 29. népfelkelő ezred kötelékében harcolt az orosz fronton. Megszerezte a Károly csapatkeresztet. A Frontharcos szövetség és az Országos kéményseprőmester szövetség választott tagja volt. 1935-ben hunyt el, és Jászfényszarun a Felső-temetőben temették el. - Felesége: Bazsó Rozália volt.

Utcaneveink nyomában - Vörösrózsa utca

Az utca a 20. század elején alakulhatott ki, de sokáig csak Alvég Újtelep volt a neve. Az utca nevet csak a rendszerváltozás után kapott, amikor a vörös színű rózsáról (latinul: Rosa) nevezték el. A rózsa szép megjelenése és kellemes illata miatt az egyik legkedveltebb virág. A rózsához számos szimbólum is fűződik, így a vörös rózsa jelképezi az igaz szerelmet.

Utcaneveink nyomában - Vörösmarty Mihály út

Az út a 19. század közepe táján kezdett kialakulni. Népi elnevezése Malom sor a Kiss malomról. Mai nevét 1920 után kaphatta. Vörösmarty Mihály (1800‒1855) Pusztanyéken (ma: Kápolnásnyék) született elszegényedett nemesi családban, édesapja idősebb Vörösmarty Mihály, édesanyja Csáthy Anna gyermekeként. Tanulmányait helyben kezdte el, majd Székesfehérváron a Ciszterci Gimnáziumban és Pesten a Piarista Gimnáziumban végezte. A Pesti Egyetemen jogot végzett. Szerény anyagi helyzete miatt egyetemi tanulmányai alatt a Perczel család nevelőjeként dolgozott.

Utcaneveink nyomában - Viola utca

Az utca már 1791-ben is létezett. 1854-ben Nyár utca volt a neve. Ma használt nevét a 20. században kapta. A nyári viola (latinul: Matthiola incana) őshazája a Földközi-tenger vidéke, de szép megjelenése és illata miatt Európa egyik népszerű virága már a 16. század óta. Magyarországon a fagyveszély miatt célszerűbb az egynyári változatát ültetni, ami átlagos vízigényű és szereti a sok napfényt.

Utcaneveink nyomában - Vasvári Pál út

Az út már az 1791-es térképen is látható, 1854-ben pedig már szinte teljesen be is épült. Ekkor a Huszár utcától nyugatra Tél utca, keletre pedig Mező utca volt a neve. Népi elnevezése a Huszár utcáig Tök sor volt, feltehetően azért mert a terület egykor a kertség határán feküdt. A Huszár utcától keletre pedig Birge sor volt a neve, feltehetően azért mert a kertség ezen részén számos birge -azaz juh-. Az utat feltehetően 1920 körül Petőfi Sándorról nevezték el. Mai nevét 1947-ben kapta.

Utcaneveink nyomában - Vásárhelyi Pál út

Az út az 1967-es osztással jött létre, amikor a páros oldalt parcellázták ki, a páratlan oldalt pedig 1972 és 1975 között osztották ki. Az út a nevét is az osztáskor kapta. Vásárhelyi Pál (1795‒1846) Szepesolaszin született, ahol édesapja Vásárhelyi Mátyás evangélikus kántortanító volt, édesanyja pedig Téglásy-Bekk Mária. Tanulmányait szülőfalujában kezdte, majd Miskolcon és Eperjesen tanult tovább. A pesti Mérnökképző Intézetben 1816-ban végzett. 1821-ben házasságot kötött szentmiklósi Sebők Máriával. Házasságukból hat gyermek született. 1829-ben Vásárhelyire bízták a Duna felmérését.

Utcaneveink nyomában - Vásárhelyi Pál út

Az út az 1967-es osztással jött létre, amikor a páros oldalt parcellázták ki, a páratlan oldalt pedig 1972 és 1975 között osztották ki. Az út a nevét is az osztáskor kapta. Vásárhelyi Pál (1795‒1846) Szepesolaszin született, ahol édesapja Vásárhelyi Mátyás evangélikus kántortanító volt, édesanyja pedig Téglásy-Bekk Mária. Tanulmányait szülőfalujában kezdte, majd Miskolcon és Eperjesen tanult tovább. A pesti Mérnökképző Intézetben 1816-ban végzett. 1821-ben házasságot kötött szentmiklósi Sebők Máriával. Házasságukból hat gyermek született. 1829-ben Vásárhelyire bízták a Duna felmérését.