Helytörténeti blog

Utcaneveink nyomában - Petőfi Sándor utca

Az utca az 1946-os osztás során jött létre az egykori vásártér helyén és nevét is ekkor kapta. Petőfi Sándor (1823‒1849) Kiskőrösön született Petrovics István vállalkozó és Hrúz Mária gyermekeként. A felvidéki tót gyökerű evangélikus vallású család sokszor költözött és 1824-ben már (a jelentős részben fényszarusiak által telepített) Kiskunfélegyházán éltek, amit Petőfi a ”szülővárosának” tartott. Itt Petrovics István mészárszéket (Hattyúház) és kocsmát bérelt. Iskolai tanulmányait Kiskunfélegyházán kezdte, majd többek között Kecskeméten, Pesten, Aszódon és Selmecbányán tanult.

Utcaneveink nyomában - Nyár utca

A kis utca a 19. század elején történt szabályozással jött létre. 1854-ben Kis köznek hívták és ez lett a népi elnevezése is. Mai nevét a XX. század legelején kaphatta. A nyár a mérsékelt égövön a négy évszak egyike. A meteorológiai nyár június 1-től augusztus 31-ig tart. Az évszakra jellemző a meleg, száraz idő, ami a hosszú iskolai szünet miatt a diákok egyik kedvelt időszaka.

Utcaneveink nyomában - Nefelejcs utca

Az utca a 20. század elején alakulhatott ki, de sokáig csak Alvég Újtelep volt a neve. Az utca nevet csak a rendszerváltozás után kapott, amikor a kedvelt tavaszi virágról, a nefelejcsről (latinul: Myosotos sylvatica) nevezték el. A nefelejcs világszerte elterjedt növény. A növény az árnyékos helyet kedveli és április végétől május végéig virágzik. A legtöbb nefelejcs faj öt szirmú kék, rózsaszín, vagy fehér színű egy centiméteres virágot nevel.