Helytörténeti blog

Jászkürt-Lehel-kürt

A jászok szimbóluma a jászberényi Jász Múzeumban őrzött Jászkürt, avagy másik nevén Lehel kürtje. A nemzeti ereklye az egyetlen Magyarországon fennmaradt középkori elefántagyar kürtünk. A nemzetközi tekintélyű kutatók megegyeznek abban, hogy a kürtünk a XII. században készült és a bizáncias csoportba tartozik a jelenetek miatt, hiszen az ősi Bizánc kultúrájára emlékeztetnek. Mivel a Lehel-kürtön is jól megfigyelhető a bizánci lóverseny ábrázolás.. Ezt a legendás kürtöt is a megfelelő képzettségű faragóműhelyek miatt Szicíliában vagy Dél-Itáliában faraghatták.

Utcaneveink nyomában - Rózsa tér

A teresedés már az 1791-es térképen is jól megfigyelhető. A névtelen tér 1947-ben Rózsa Ferenc (1906‒1942) kommunista újságíróról lett elnevezve. Mai nevét 1992-ben nyerte. A 18. század második felében Szalmás János itt kőkeresztet emeltetett, amit 1811-ben Ézsiás István (1761‒1818) aranyoztatott és kifestetett, de az 1960-as években ismeretlen okokból elbontották. 2001-ben a kereszt helyére Kurucz Sándor asztalos és Szilágyi Dezső fafaragó, népi iparművész új fakeresztet készített.

Utcaneveink nyomában - Rákóczi út

Az utca az 1926-os osztás során jött létre, de akkor még Kozma újtelep volt a neve. Mai nevét 1947 után kapta. Az elnevezés minden bizonnyal II. Rákóczi Ferencre (1676‒1735) utal. II. Rákóczi Ferenc édesapja felsővadászi I. Rákóczi Ferenc, édesanyja gróf Zrínyi Ilona. A felvidéki Borsiban született, majd édesapja halála miatt Munkács várába került. Az ostromot követően édesanyjától is elszakították és Csehországba vitték, ahol jezsuita iskolában, majd a prágai Károly Egyetemen is tanult.

Utcaneveink nyomában - Rákóczi út

Az utca az 1926-os osztás során jött létre, de akkor még Kozma újtelep volt a neve. Mai nevét 1947 után kapta. Az elnevezés minden bizonnyal II. Rákóczi Ferencre (1676‒1735) utal. II. Rákóczi Ferenc édesapja felsővadászi I. Rákóczi Ferenc, édesanyja gróf Zrínyi Ilona. A felvidéki Borsiban született, majd édesapja halála miatt Munkács várába került. Az ostromot követően édesanyjától is elszakították és Csehországba vitték, ahol jezsuita iskolában, majd a prágai Károly Egyetemen is tanult.

Utcaneveink nyomában - Pipacs utca

Az utca 1991-ben jött létre, így az egyik legfiatalabb közterületnek számít és a nevét is ekkor kapta. A pipacs (latinul: Papaver rhoeas) Dél-és Közép-Európában fordul elő, így Hazánkban is őshonosnak számít és a parlagon maradt területeken elterjedt. A növény a mákfélék családjába tartozik. Bár gyomnövényről beszélünk, mégis manapság kedvelt fotó téma a piros színű pipacsos mező. A pipacs megfelelően használva gyógyítóhatással bír. Virágzata köhögéscsillapító és nyugtató hatású. Leveleit virágzás előtt főzve, fogyasztani is lehet.