Helytörténeti blog

Utcaneveink nyomában - Kossuth Lajos út (2.)

Az utca a mai nevét feltehetően 1920 körül kaphatta. Udvardi és kossuthfalvi Kossuth Lajos (1802‒1894) a magyar történelem egyik legismertebb politikusa. Családja tót gyökerű a középkortól nemesi rangú família. Kossuth Lajos Monokon született. Édesapja Kossuth László, édesanyja Weber Karolina. Sátoraljaújhelyi és eperjesi tanulmányai után Pesten 1823-ban ügyvédi diplomát szerzett. Ezt követően Zemplén vármegyében tevékenykedett. Már az 1825-ös reformországgyűlésen részt vett.

Utcaneveink nyomában - Kossuth Lajos út (1.)

A város egyik ősi utcája. Jól látható az 1791-es térképen is. 1854-ben Belső sornak írták a térképen. Régi, ma már nem használt népi elnevezése „Bíró Misa uccája”. Ugyanis a 75. szám alatt élt Harangozó Mihály (1852.07.13‒1930.03.23.), aki 1901 és 1908 között Jászfényszaru nagyközség főbírája volt.

Utcaneveink nyomában - Kiss Ernő út

Az út az egyik legősibbekhez tartozik. Az utcában Kiss József adatai szerint 1962-ben egy obszidián kőbalta került elő, ami alapján az őskorban itt már kisebb emberi megtelepedés lehetett. Jelenlegi ismereteink szerint ez az egyetlen kora újkor előtti megtelepedésre utaló nyom a város területéről. 1854-ben Kis derék utcának nevezeték. Az 1920-as évektől Bajnok utca volt a neve a Kossuth Lajos útig, innen pedig Virág utcának nevezték. A Madách utca lakói Másik sornak hívták. 1947-ben Kiss Ernőről nevezték el.

Utcaneveink nyomában - Kismalom utca

Jászfényszarun a XX. század elején két malom létezett: A Felvégben a Gergely-malom (később Márkus-malom, 1944-ben a németek felrobbantották), az Alvégben pedig a Kiss-malom. Kiss Dávid Sándor kutatása szerint a malmot 1910 körül építette Rubint János. 1921-ben Kiss A. János vette át az üzemeltetést és ekkortól a malmot is Kiss-malomnak hívták. Tény, hogy a Felvégben található Gergely-malom nagyobb volt méretében és kapacitásában is, mint az alvégi Kiss-malom, viszont az egykori malom tulajdonosa Kiss János volt, tehát a malom nem a méretéről, hanem a tulajdonosáról lett elnevezve.

Utcaneveink nyomában - Kinizsi Pál út

Az utca 1953-as osztással jött létre és ekkor nevezték el. Kinizsi Pál (1431 k.‒1494) ifjú koráról nem maradt fenn adat. A család feltehetően kisnemesi rangú volt. Kinizsi apja már Hunyadi János seregében is harcolt a törökök ellen. Legendája szerint Kinizsi Pál molnár legény volt és Mátyás királyt malomkő ”tálcáról” kínálta meg borral. Az viszont tény, hogy a vakmerő Kinizsi hatalmas testi erővel rendelkezett. Kinizsi rátermettsége miatt gyorsan emelkedett a ranglétrán. Az is tény, hogy minden általa vezetett csatát megnyert. 1467-ben Máramaros vármegye ispánja volt.

Utcaneveink nyomában - Katona József utca

Az utca mivel a település központjában található nem meglepő, hogy már a 18. században is létezett. A XX. század elejétől Hold utca volt a neve. (Kiss József feltehetően tévedett, amikor Alexander Imre utca néven tűntette fel térképén és dolgozatában) 1947-ben az utcát Katona Istvánra nevezték át. Kutatásaim szerint csak egy jelentős Katona István (1732‒1811) ismert. Katona jezsuita pap és történetíró volt. Kiss József adata szerint az utcatáblán Katona I felirat szerepelt, de meglepő módon a hivatalos név helyett hamar a ma is használt Katona József név gyökeresedett meg.

Utcaneveink nyomában - Kassák Lajos utca

Az utca az 1974-es osztással jött létre az egykori Öregszőlő mellett és ekkor kapta mai nevét is. Kassák Lajos (1887‒1967) a felvidéki Érsekújvárban született Kassák István és Istenes Erzsébet gyermekeként. Első verse 1908-ban jelent meg. Több folyóiratot is kiadott. Kassák szociáldemokrata, majd kommunista nézetű volt. Saját magát szocialista embernek jellemezte. 1948 és 1949 között országgyűlési képviselő volt. A Rákosi-korban mégis kizárták a kommunista pártból. 1956 után pedig megtűrt képzőművészként tartották számon. Kassák Lajost az avantgárd mozgalom hazai vezéreként tartjuk számon.

Utcaneveink nyomában - József Attila út

Az út eleje a 19. század első felében alakult ki. Az 1854-es térképen Kozma utca néven szerepel, hiszen ekkor még erre vezetett az út a Kozma domb irányába. Népi nevén hívták az utat Ézások sorának, mert a Damjanich utcáig az Ézsiás család ingatlanai helyezkedtek el. Berze sornak is nevezték, mert a mai József Attila út 39. szám alatt üzemelt Berze Sándor kocsmája, ami 1912-ben lett építve és az út északi oldalát is ekkor kezdték el osztani. Manapság Boldogi útnak is emlegetik, hiszen erre vezet a közút Boldog településre.

Utcaneveink nyomában - Jókai Mór utca

Az utca 1947 körül került kialakításra. Az utca névadója Jókai Mór (1825‒1904) eredetileg ásvai Jókay Móric néven született református kisnemesi családban, a felvidéki Komáromban. Apja: Jókay József, anyja banai Pulay Mária. 1845-ben ügyvédi végzettséget szerzett. 1846-ban jelent meg első regénye a Hétköznapok címmel. Ekkor a létrejövő tízek társasága tagja is lett. (Többek között Petőfi Sándor, Tompa Mihály és Kerényi Frigyes alkotta a kört.) Jókai tevékenyen részt vett a márciusi ifjak munkájában is, melynek hatására 1848. március 15-én kitört Pesten a forradalom.