Helytörténeti blog

Utcaneveink nyomában - Hangsugárzó utca

Az utca neve egyedülállónak számít egész Magyarországon. Története 1985-re nyúlik vissza, amikor az Orion gyáregység mögött az akkori elképzelés szerint kialakították a korabeli szóhasználat szerint a három utcát magában foglaló „Orion lakótelepet”. Nevét is az Orion gyár által gyártott hangsugárzó készülékről kapta, amit ma már hangszórónak nevezzük.

kép címe és forrása: Orion HS 280 hangsugárzók https://retronom.hu/node/14697

Utcaneveink nyomában - Gyöngyvirág utca

Az utca 1991-ben jött létre, így az egyik legfiatalabb közterületnek számít. Az utca a városunk kertjeiben is gyakori gyöngyvirágról lett elnevezve. A gyöngyvirág (latinul: Convallaria maialis) Európában, illetve Ázsia mérsékelt éghajlatú területein őshonos, évelő növény. Elsősorban a tölgyesekben gyakori, de a nyirkos talajt is kedveli. Szép virágzata és remek illata miatt kedvelt májusi növény és a kertekbe is ültetik.

Utcaneveink nyomában - Gólya utca

Az utca 1909 és 1913 között kezdett kialakulni. Ekkor még nem adtak neki hivatalos nevet, ezért többféleképpen emlegették: Felvég újtelep, Serházalja, illetve Malom utca. Ez utóbbi elnevezés a közeli Nagymalomtól származott. Hivatalos nevét 1951-ben kapta. Meglehetősen furcsa (igaz a városban nem egyedüli eset), hogy a Gólya utca valójában nem csak egy, hanem két szakaszból áll és mintegy T betű alakot vesz fel.

Utcaneveink nyomában - Fecske utca

Az utca 1991-ben jött létre, így az egyik legfiatalabb közterületnek számít. Az utca minden bizonnyal a városunkban is gyakori európai füstifecskéről (latinul: Hirundo rustica rustica) kapta a nevét. A füstifecske nagyon hasznos madár, hiszen az emberek és állatok számára egyaránt kellemetlen repülő rovarokkal (például: légy), illetve kisebb lepkékkel és esetleg levéltetvekkel táplálkozik. Költöző madár lévén a teleket Afrika déli részén tölti. A fecske kedveli a nyílt területeket, de fészkeiket gyakran ember alkotta épületeken (házak, ólak) készíti el.

Utcaneveink nyomában - Erkel Ferenc utca

Az utca az 1957-es osztással jött létre és Marx Károlyról (1818–1883) a marxizmus névadójáról és a kommunista gondolkodás egyik kiötlőjéről nevezték el. Mai nevét 2013-ban kapta. Erkel Ferenc (1810–1893) zeneszerző Gyulán született és a család tagjai már több generáció óta zenéléssel foglalkoztak. Erkel Ferenc már gyermekkora óta zenei tanulmányokat folytatott és zenei tehetsége is már ekkor megmutatkozott. Első operája a Bátori Mária 1840-ben jelent meg. A szövegkönyvet Dugonics András színdarabja után Egressy Béni írta.

Utcaneveink nyomában - Eötvös Loránd utca

Az utca az 1974-es osztással jött létre az egykori Ószőlő területéből és nevét is ekkor kapta. Báró vásárosnaményi Eötvös Loránd Ágoston (1848–1919) jeles magyar nemesi családban született. Édesapja báró Eötvös József író és politikus, az első felelős magyar kormány vallás- és közoktatásügyi minisztere, édesanyja barkóczi Rosty Ágnes. Eötvös Loránd gimnáziumi tanulmányait a pesti piaristáknál végezte. A pesti egyetemen jogi tanulmányokba kezdett, illetve természettudományokat is hallgatott, de hamarosan a reál tudományok mellett köteleződött el.

Utcaneveink nyomában - Dugonics utca

Az egykori Válykos tó és az Alsótemető között az utca házhelyeit 1912 körül kezdték kiosztani. Ekkor még a területnek valódi neve nem volt csak Alvég újtelepnek nevezték. Nevét 1951-ben kapta. Dugonics András (1740–1818) Szegeden született horvát gyökerű családban. Édesapja idősebb Dugonits András módos kereskedő és városi tanácsos volt. Édesanyja Imre Katalin volt. Ifjabb Dugonics András tehetsége már a szegedi piarista gimnáziumban is megnyilvánult. Tanulmányait elvégezve maga is piarista (más néven: kegyesrendi) szerzetes lett. Pappá szentelése után Erdélyben szónoklatot tanított.

Utcaneveink nyomában - Dózsa György út

Jászfényszaru régi Főtere a templomtól egészen a mai Dózsa György útig húzódott. Tehát ez a közterület a legrégebbi része a városnak. Így nem meglepő, hogy ezen az egykor forgalmas részen több bolt is kialakult a múltban. Így például a városháza melletti üzlet talán 1850 körül (Később itt működött a Hangya Szövetkezet első helyi boltja.) Valamint itt jött létre a község fogadója is. Sőt egykor itt volt az iskola épülete is. A házat később orvosi lakásként, majd a Kalapgyár üzemeként, ma pedig az Alfa Rehabilitációs Nonprofit Közhasznú Kft. üzemeként használják.

Utcaneveink nyomában - Dobó Katalin út

A mai utca területe korábban a Vásártérhez tartozott. Az utca 1946-ban jött létre és ekkor nevezték el Dobó Katalinról -Dobó István ”leányáról”. Az elnevezés viszont téves, hiszen Dobó Katalin valójában nem is létezett, ezért az utca nevét célszerű lenne javítani. Valójában Dobó István és Sulyok Sára egyetlen leánya Dobó Krisztina (1560–1590) volt.

Utcaneveink nyomában - Dobó út

Az utca 1979-ben került kialakításra a mai Árpád és Mező utca vége között. 1981-ben pedig a Mező úttól egészen az üzemanyagtöltő állomásig bővítették. 1979-ben Dobi Istvánról (1898–1968) nevezték el. Dobi István kisgazda politikusból lett kommunista politikus. A rendszerváltás előtt kisebb kultuszát alakították ki. 1991-ben felmerült, hogy az utca nevét változtassák Rónára. Ez a terv nagyon ötletes volt, hiszen az utca mögött már valóban a többé-kevésbé sík szántók kezdődnek. Az út a mai nevét 1992-ben kapta, amikor is a nevében csak egy betűt cseréltek, de ez mégis micsoda változás!