Helytörténeti blog

Almássy Gergely kéményseprő

Almássy Gergely1878-ban született Vésztőn. Kéményseprő segéd volt Nagyváradon, Budapesten, Székesfehérvárott, Sárbogárdon és Jászberényben. 1905 óta Jászfényszaruban önálló mesterként tevékenykedett. Az I. világháború során 1914 és 1916 között a 29. népfelkelő ezred kötelékében harcolt az orosz fronton. Megszerezte a Károly csapatkeresztet. A Frontharcos szövetség és az Országos kéményseprőmester szövetség választott tagja volt. 1935-ben hunyt el, és Jászfényszarun a Felső-temetőben temették el. - Felesége: Bazsó Rozália volt.

Utcaneveink nyomában - Vörösrózsa utca

Az utca a 20. század elején alakulhatott ki, de sokáig csak Alvég Újtelep volt a neve. Az utca nevet csak a rendszerváltozás után kapott, amikor a vörös színű rózsáról (latinul: Rosa) nevezték el. A rózsa szép megjelenése és kellemes illata miatt az egyik legkedveltebb virág. A rózsához számos szimbólum is fűződik, így a vörös rózsa jelképezi az igaz szerelmet.

Utcaneveink nyomában - Vörösmarty Mihály út

Az út a 19. század közepe táján kezdett kialakulni. Népi elnevezése Malom sor a Kiss malomról. Mai nevét 1920 után kaphatta. Vörösmarty Mihály (1800‒1855) Pusztanyéken (ma: Kápolnásnyék) született elszegényedett nemesi családban, édesapja idősebb Vörösmarty Mihály, édesanyja Csáthy Anna gyermekeként. Tanulmányait helyben kezdte el, majd Székesfehérváron a Ciszterci Gimnáziumban és Pesten a Piarista Gimnáziumban végezte. A Pesti Egyetemen jogot végzett. Szerény anyagi helyzete miatt egyetemi tanulmányai alatt a Perczel család nevelőjeként dolgozott.

Utcaneveink nyomában - Viola utca

Az utca már 1791-ben is létezett. 1854-ben Nyár utca volt a neve. Ma használt nevét a 20. században kapta. A nyári viola (latinul: Matthiola incana) őshazája a Földközi-tenger vidéke, de szép megjelenése és illata miatt Európa egyik népszerű virága már a 16. század óta. Magyarországon a fagyveszély miatt célszerűbb az egynyári változatát ültetni, ami átlagos vízigényű és szereti a sok napfényt.