Városunk elfeledett híres szülötte Seress Imre (1860-1938) költő, író, újságíró, karmester, repülőgép tervező és építő, aki Seress István városi képviselő és Tőre Mária gyermekeként Jászfényszarun született 1860. november 1-jén. 78 éves korában Budapesten hunyt el. 1938. június. 10-én.
Magyarország legrégebbi nyomtatott térképe az 1526 után és 1528 előtt Ingolstadtban kiadott Lázár deák féle munka. (Vas Megyei Levéltár T 541) Mivel a térkép nagy népszerűségnek örvendett, ezért a 16. században, sőt még a 17. században is több átdolgozására is sor került. A kétségkívül úttörőnek számító térkép viszont mai szemmel nézve meglehetősen elnagyolt. Az egyes településeket pedig különböző város szimbólumok jelzik. Mivel a térképet nyomtatási előkészületeit németek végezték, ezért a települések nevei tovább torzultak.
A Jászfényszarut ábrázoló térképek közül pontossága miatt kiemelkedik idősebb komori Bedekovich Lőrinc Jászkun kerületi földmérőnek -Jászfényszaru község akkori polgárának- a Zagyva folyó Hatvantól Szolnokig tartó 1791-es térképének 2. szelvénye, melyen Fényszaru belső területe is kidolgozásra került. (Magyar Nemzeti Levéltár Heves Megyei Levéltára T 120/2.) A térkép alapján egyértelműen megfigyelhető, hogy Jászfényszaru viszonylag szabályos módon épült, utcákba rendezve, de a napjainkig fennmaradt kisebb közök is felismerhetőek ezen a térképen.
Városunkról az első többé-kevésbé pontos ábrázolás Mikoviny Sámuel híres magyar térképész 1740-es Jászságot ábrázoló térképéről ismert. Külön érdekesség, hogy településünk nevét itt Fél Szarunak írta a térképész. A térkép részleten már hosszú utcák ismerhetőek fel. Bár a térkép nem tartható teljesen pontosnak, de Mikoviny mintegy hat utcát ábrázolt rajta. (Feltehetően a mai Dózsa György utat, az Ady Endre utat, a Kossuth Lajos utat, a Bajcsy-Zsilinszky Enrdre utat, a Szabadság út kezdeményét és talán a Lehel utat.)
