Helytörténeti blog

Seress Imre ismert művei

Hári János Iliásza (travesztált éposz 12 énekben). 1885. ;1893. 2. kiadás; 1920. 3. kiadás
Hári János Odyszeája (travesztált éposz 12 énekben). 1886. ; 1905. 2. kiadás; 1920. 3. kiadás
Magyar mondavilág. 12 költői beszély. Bp., 1887.
Vasutas tótok. verses humoreszk(ek) 1887. 5 kiadás!
Kisebb költemények. Emmi és társai. verseskötet Bp., 1888.
Rózsa lovag. Bp., 1888. (Magyar Mesemondó sorozat 41. sz.)
Repülő süvegek. Kormányozható repülőgép. Bp., 1894.
A Garam család. regény 1895.
Századvégi férfiak. regény 1897.

Jászfényszaru 1528-ban

Magyarország legrégebbi nyomtatott térképe az 1526 után és 1528 előtt Ingolstadtban kiadott Lázár deák féle munka. (Vas Megyei Levéltár T 541) Mivel a térkép nagy népszerűségnek örvendett, ezért a 16. században, sőt még a 17. században is több átdolgozására is sor került. A kétségkívül úttörőnek számító térkép viszont mai szemmel nézve meglehetősen elnagyolt. Az egyes településeket pedig különböző város szimbólumok jelzik. Mivel a térképet nyomtatási előkészületeit németek végezték, ezért a települések nevei tovább torzultak.

Jászfényszaru térképe 1791-ből

A Jászfényszarut ábrázoló térképek közül pontossága miatt kiemelkedik idősebb komori Bedekovich Lőrinc Jászkun kerületi földmérőnek -Jászfényszaru község akkori polgárának- a Zagyva folyó Hatvantól Szolnokig tartó 1791-es térképének 2. szelvénye, melyen Fényszaru belső területe is kidolgozásra került. (Magyar Nemzeti Levéltár Heves Megyei Levéltára T 120/2.) A térkép alapján egyértelműen megfigyelhető, hogy Jászfényszaru viszonylag szabályos módon épült, utcákba rendezve, de a napjainkig fennmaradt kisebb közök is felismerhetőek ezen a térképen.

Jászfényszaru 1740-es ábrázolása

Városunkról az első többé-kevésbé pontos ábrázolás Mikoviny Sámuel híres magyar térképész 1740-es Jászságot ábrázoló térképéről ismert. Külön érdekesség, hogy településünk nevét itt Fél Szarunak írta a térképész. A térkép részleten már hosszú utcák ismerhetőek fel. Bár a térkép nem tartható teljesen pontosnak, de Mikoviny mintegy hat utcát ábrázolt rajta. (Feltehetően a mai Dózsa György utat, az Ady Endre utat, a Kossuth Lajos utat, a Bajcsy-Zsilinszky Enrdre utat, a Szabadság út kezdeményét és talán a Lehel utat.)