Helytörténeti blog

Jászfényszaru címerének története - A török kor -

Városunk ma is használt címerének elemei bizonyítottan több mint 300 éves múltra visszavezethetőek. Azt viszont, hogy pontosan mikor készültek el az első ábrázolások, a források hiányában nem jelenthető ki pontosan. Ugyanis kezdetben a legtöbb település nem rendelkezett valódi címerrel, hanem csak felirattal ellátott pecsétnyomóval, amin a település saját jelképei is szerepeltek. A pecsétnyomóknak a korban meghatározó szerepük volt, hiszen ezzel hitelesítették az egyes iratokat és az aláírásnál is többre tartották.

Vidám szórakozás az erdőben - A Kolping Iparos Legényegylet tagjai a kiserdőn 1938-ban

A múlt heti lányegyleti fotó után nagy örömünkre megkaptuk a párját Berze Lászlóné Vityukától. A képet Berze Istvántól kapta, aki Borbély bácsinál volt cipész tanuló.
A képen szereplő személyek:
Felső sor: Szerencsés Pál, Berze István, Kiss György, id. Donáth Jenő, Molnár Sándor, Dobák Pál
Középső sor: Cserháti Sándor, Csajbók Béla, Csajbók bácsi, Virosztek Sándor, ..., Papp József, ...
Alsó sor: ..., Radics ?(Kis Gönye) prímás, Pénzes Miklós tanító, Tisztelendő űr (cserkész egyenruhában), Donáth László, Molnár József, Varga József, Dobák János

A Gyetvai család 1902-ben

Gyetvai Antal 1859-ben született Heves megyei Tarnabodon, felesége, Bozsik Erzsébet öt évvel volt fiatalabb nála, ő Jászárokszállásról származott. A kép bal oldalán édesanyját, Bozsik Pálné Nagy Erzsébetet látjuk. A család ismeretlen okból Jászfelsőszentgyörgyre költözött, ott született Etelka még jóval a századforduló előtt, majd Erzsébet 1902-ben. Röviddel Erzsébet születése után a család ismét új otthont választott, Jászfényszarura jöttek. Etelka itt házasodott meg, Kapalyag József vette feleségül, majd később Pestre ment, ahol rendkívül magas kort élt meg, közel száz évesen hunyt el.

A lányegylet tagjai a kiserdőben - 1938.

A lányegylet tagjai a kiserdőben. Fényszarun elég gyakori volt,hogy az ifjúság kisebb-nagyobb csoportjai az erdőben tartották az összejöveteleket,vagy csak kisétáltak oda egy fotó kedvéért,mint a jelen esetben is, szép ünneplő ruhában. A képet Cseszkó Nándorné Kurunczi Annától kaptuk, aki maga is szerepel rajta, balról a második az álló sorban.
A kép 1938-ban készült.

A nagy utazás - Kijev - Leningrád - Moszka 1977.

Kijev - Leningrád - Moszkva
(különvonat programja)

Indulási nap:
Találkozás a részvételi jegyen feltüntetett helyen és időpontban. Utazás szovjet különvonattal, II. osztály 3 vagy 4 személyes hálófülkékben Kijevbe.
Vacsora a szovjet étkezőkocsiban.

2.nap:
Érkezés Kijevbe a reggeli órákban. Teljes ellátás. Délelőtt városnézés, délután az ukrán népgazdasági kiállítás megtekintése.

3.nap:
Teljes ellátás Kijevben. A Nagy Honvédő Háború Történetét Bemutató Múzeum megtekintése.Az esti órákban továbbutazás Leningrádba.

Egy szerelem, majd egy házasság margójára…

Az 1. fényképen látható arcok talán nem sejtetik, de Panka és Lukács rajongásig szerették egymást. Számos elmesélésből tudjuk, hogy a tánciskolai és báli táncok voltak legkedvesebb közös időtöltéseik. Sokan lány irigykedve nézett rájuk a kaszinó ablakán keresztül, nem csoda, hiszen Panka szeretett és tudott is miből szépen, a kor divatja szerint öltözködni, hiszen aránylag tehetős család legidősebb lánya volt.

Jászoknak szólt a déli harangszó

Jászfényszaru városa a Jászság legnyugatibb részén Budapesttől 60 kilométerre helyezkedik el a Mátra hegység és az Alföld peremén. A település külterületén egyesül a Galga folyó a Zagyva folyóval.
Jászfényszaru neve a középkori magyar nyelvben homokos partot, dombot jelentett. A jász előtag az itt megtelepedett sztyeppi eredetű jászokra utal, a helység első írásos említése –Fewenzarw alakban- pedig 1433-ból származik.