Helytörténeti blog

Ismeretlen házaspár - Ki ismeri fel őket?

Alább egy összetartozó képpár látható.
A képpár feltehetően a Galga-tanyán lakó házaspárról és a pár hajadon asszonyáról készült az 1910-es, ’20-as években. Egyesek szerint Takács Andrást és nejét, Kiss Franciskát látjuk rajtuk, mások szerint valamelyik Győri házaspárról van szó.
Várjuk szíves hozzászólásaikat!

BUÉK

Az alábbi 1950-es évek végéről származó képeslapon a közhiedelemben szerencsehozóként számon tartott kéményseprő alakja tűnik fel amint a havas városi főtéren létrájával és kéménytisztító keféjével munkára siet. Ezzel a képeslappal kívánunk minden kedves olvasónknak: Boldog, sikerekben gazdag új esztendőt és jó egészséget!

1943. január 12.

1943. január 12-én a szovjet Vörös Hadsereg csapatai megindították támadásukat Uriv térségében a 2. magyar hadsereg ellen. A Don-kanyar 208 km-es szakaszán fegyveres szolgálatot teljesítő 207.000 főnyi honvédnek a -30 -35 fokos hidegben kellett ellenállni a hideg és az éhség mellett a túlerőben lévő szovjetekkel szemben. A harcok során január 16-ra a magyar hadsereg három részre szakadt és felbomlott. A Don-kanyar pedig a magyar történelem legnagyobb veszteségét is magával hozta, hiszen az áldozatok száma 93 és 120 ezerre tehető. A közreadott kép a II.

Régi karácsonyok

Múlt századi karácsonyok fotókon. A fa díszítése és a kép beállítása híven tükrözi a korabeli hagyományokat.
Erre vonatkozóan a Fortepan gyűjtemény az alábbi linken nagyon szép és korhű összefoglalót közöl, ajánljuk kedves figyelmükbe.

https://welovebudapest.com/2018/12/18/fatol-a-szaloncukorig-igy-vartak-e...

Két kislány szánkóval- december 1956.

"1956 telén készült a fotó, első osztályos voltam. Mellettem Konrád Ildikó, édesanyám barátnőjének a lánya, aki nálunk lakott, és ezt a tanévet Jászfényszarun járta, mert a budapesti harcok idején bombatalálatot kapott a lakásuk.Ildikóval közöttünk is örök barátság szövődött." Nagyné Kiss Mária

A cséplésről még egyszer

A pár héttel ezelőtti bejegyzés apropóján néhány további, fényszarusi kötődéssel is bíró részlettel kapcsolódunk itt a gépi cséplés témájához. A gépi cséplés a XIX. század végén jelent meg a Jászságban. A gépesítés első időszakában a cséplőgépet „tüzesgéppel”, azaz helyhez kötött gőzgéppel hatalmas bőrszíjakon át hajtották meg. Az ilyen tüzesgépek mozgatása 8-10 lóval vagy ökrökkel valósult meg, így azok működtetése igen jómódú gazdaságot, vagy az arató közösség szerves összefogását igényelte.