Stílusa miatt a Jászság egyik érdekes építménye a Jásztelek határában állított kései klasszicista stílusú 1862-ben emelt kereszt.
A keresztet Volman József helyi molnár és felesége Tóth Mária állíttatta, a felirata szerint Jézus Krisztus keresztáldozatára emlékezve és a bűnösök megtéréséért.
(Bár a kereszt szövege napjainkra szinte olvashatatlanná vált, a számítástechnika segítségével sikerült helyreállítanom az eredeti feliratot.)
Az egykori épület a mai Napfény Óvoda helyén állott. Az építmény vertfalból készült, feltehetően a 19. század közepe táján, eredetileg iskola céljára. A község fejlesztése nyomán viszont az épület elvesztette az iskola funkcióját és a helyi csendőrség állomása volt. A II. világháborút követően üzemként működött, de a 21. századra a ház üresen állt, bár felújítása mint Huszármúzeum napirendre került.
A Kiss család által használt ház a malom mellett épült fel feltehetően az 1910-es évek elején a családi lakóház, melyet 2018 körül bontottak le. A polgári jellegű lakóház belül igazi kincseket rejtett, hiszen benne az előző századfordulóra jellemző neoreneszánsz stílust mutató díszítőfestés volt látható.
Kiss Dávid Sándor kutatása szerint a malmot 1910 körül építette Rubint János. 1921-ben Kiss A. János vette át az üzemeltetést és ekkortól a malmot is Kiss-malomnak hívták. A malom mellett épült fel feltehetően az 1910-es évek elején a családi lakóház, melyet 2018 körül bontottak le. A polgári jellegű lakóház belül igazi kincseket rejtett, hiszen benne az előző századfordulóra jellemző neoreneszánsz stílust mutató díszítőfestés volt látható.
A lakóház a XX. század 30-as éveiben épülhetett hagyományos vertfalból. Az ingatlan eredetileg tanyának számított, de Jászfényszaru területének bővülésével az 1960-as évekre belterületté vált. Az épület ma már nem áll, hiszen a helyére új lakóház épült.
A 2013-as területrendezés előtt a Szent Család tér 16. szám alatt egy L alakú részben alápincézett tornácos polgárias hatást mutató téglából emelt lakóház állott. Feltehetően a XIX. század végén épült.
A XX. század második felében többször átépítették.
Szentlőrinckáta a 32-es számú főútról leágazó 3108-as mellékúton közelíthető meg és Jászfényszarutól 9,8 km-re fekszik. Irányítószáma: 2255. Területe: 20,15 km2 és közel 2000 lakos él itt. A községen keresztül csordogál a Mérges-patak, illetve az északi határában a Zagyva folyó. Polgármestere 2022-től Nagy István. Szentlőrinckáta község modern címerében a település nevében szereplő Szent Lőrinc vértanú jelenik meg, aki a bal kezében a vértanúságra utaló pálmaágat, jobb kezében pedig az attribútumaként használt rostélyt tartja.
Jászfényszaru város déli szomszédja Tóalmás. Érdekesség, hogy a Tóalmáshoz tartozó Jászfényszaruval találkozó határt az 1870-es 1880-as években felvett 3. katonai felmérés térképén Nagy Fényszarusi és Kis Fényszarusi dűlőként írták le. A különleges elnevezés alapján Langó Péter régész feltételezi, miszerint korábban létezett Kis és Nagy Fényszaru település is. Szellemes elmélete viszont nem támasztható alá valós adatokkal. A helynevek ugyanis a Fényszarura vezető földút két oldalára vonatkoznak, ezért csupán városunk külterületi határára utalnak.
