Helytörténeti blog

Jászoknak szólt a déli harangszó

Jászfényszaru városa a Jászság legnyugatibb részén Budapesttől 60 kilométerre helyezkedik el a Mátra hegység és az Alföld peremén. A település külterületén egyesül a Galga folyó a Zagyva folyóval.
Jászfényszaru neve a középkori magyar nyelvben homokos partot, dombot jelentett. A jász előtag az itt megtelepedett sztyeppi eredetű jászokra utal, a helység első írásos említése –Fewenzarw alakban- pedig 1433-ból származik.

A három Lászlóvári-lány: egy érdekes történet

A Világtalálkozó ideje alatt keresett meg a facebookon egy Jászfényszaruról régen elszármazott hölgy, Surányi Jánosné Gitta. Arról érdeklődött nálam, hogy megvan-e még nagyszülei háza, hiszen ő maga évtizedek óta nem járt itthon. Kiderült,hogy nagymamáját Krasznárné Lászlóvári Bözsi nénit én is jól ismertem, a házunk előtt járt el szinte minden nap a templomba. A kis házuk a Boros-tó melletti kis zugban volt, én is sokat jártam oda, vittem Krasznár Miska bácsihoz a cipőket javíttatni. Nemcsak javított, hanem nagyon szép új cipőket is készített.

"Isten útjai kifürkészhetetlenek" - 70 éve államosították az egyházi iskolákat, 2018-ban pedig már újra egyházi fenntartású a fényszarusi iskola

70 évvel ezelőtt, 1948. június 16-án szovjet nyomásra államosították az egyházi iskolákat, köztük a fényszarusi római katolikus iskolát is. A cél az egyházak elnyomása, tevékenységük templomfalon belülre történő korlátozása, az addig kiépült oktatási hagyomány felszámolása és a szellemi élet visszaszorítása volt.

Árvíz 1961

A fénykép az 1961-es nagy árvízkor készült, az Erdő-soron ( régebben Víz-sor), a Zagyva gát mellett.
A képen szereplő emberek: Folyó Joachimné Vas Teréz (a néni bottal), Tanczikó Jánosné Folyó Mária, Tamus Béláné Folyó Viktória mögötte Tamus Béla, Kohári Andrásné Tanczikó Mária (fehér sálban), Berze Sándorné Tanczikó Ilona, mögötte Berze Sándor, Berze Betti ( Varró Bernadett), Kohári Marika.

Frontra induló magyar bakák - 1918. január

Frontra induló magyar bakák, 1918 januárjában, az olasz front Piave-vonalára. A képen -ha nehezen is -de kivehető, hogy a lapot Vas Imre ( Józsa Béla nagyapja) küldte haza Fényszarura, az akkori Virág utcába.Ő az első sorban jobbról a második. S nem kizárt, hogy más fényszarusi illetőségű baka is van a képen.
Az értékes fényképet köszönjük Józsa Bélának.
A fényszarusi bakákról dr. Kiss Dávid Sándor kutatott fel nagyon sokat, családi gyökereit keresve. Nagy sikerű, személyes hangvételű előadásában számot is adott erről tavaly.

Katonai csoportkép Szarajevóból (1906. szeptember 26.)

115 évvel (1903-ban) ezelőtt Jász-Nagykun-Szolnok megyéből bevonult bakák Szarajevóban, közöttük Kiss Sándor, Jászfényszaru későbbi főbírája (felső sor balról a 4.) A képen még bizakodással tekintenek a jövőbe, nem gondolják, hogy milyen véres világesemény részesei lesznek.
Pár évvel a fénykép elkészülte után az első világháború kapcsán Szarajevó szimbolikus hellyé változott. Az alábbi linken a háborút megelőző politikai helyzetről olvashatnak.

Újra időkapszula került elő

Mint ismeretes Jászfényszaru rendezi idén a jászok világtalálkozóját. A rendezvény ünnepélyessé tételéhez számos helyszín újul meg, mint például a Templomkertben található csíksomlyói Szűz Mária festményét őrző építmény is. 1946. május 26-án, azaz 72 évvel ezelőtt helyezték el a minap megtalált időkapszulát a Templomkertben található csíksomlyói Szűz Mária tiszteletére emelt „kápolna“ fülkéjében. Az építkezés terve Magyary Béla nemzetgyűlési képviselő ötlete volt, amit a helyi plébános: Terenyi László is felkarolt.