Helytörténeti blog

A redemptio kihirdetésének népünnepélye 1745-ben

A jász és kun kiváltságok visszaállítását 1745. május 6-án írta alá Mária Terézia királynő
Bécsben. A Jászkun kerületben ünnepélyes kihirdetésére csak július 12-én került sor,
Jászberényben. Az esemény fontossága miatt kétnapos ünnepélyt rendeztek.
Július 11-én erdődi gróf Pálffy János nádor helyett gyaraki gróf Grassalkovich Antal, mint a
nádor biztosa érkezett meg több Heves és Pest vármegyei tisztségviselővel együtt a Jászkun
kerületbe. A kerületek legnyugatibb pontján Jászfényszaru határában várták az összegyűlt

Idősebb Bedekovich Lőrinc verse 1786-ból a Jászkun kerületről

Hungarica Carmina super
Possessoriis Districtuum Ja-
sygum, et Cumanorum singuli
Loci, singulo Distico expressis
ddo 10æ Maji 786.

Az Nemes Jász, ’s két Kun,
győnyőrű Megye kit Lehel, és Kun
Tett szabadá Mérgest
birja Pákával ékest.
Boldogháza Berényt, ’s Négy Szál-
lás fogta kőzépszint,
Tart ide Nyir bokros,
fél Bene, Mizse, Lajos.
Fél Kerekegyházát, Szent
Andrást, Agó határját
Jász Árokszállás szánt,
vett, aratt, kapál, ’s áss.
Búzát Apáthi vetett, Heves
Ivány árpát eresztett,

Utcaneveink nyomában - Liszt Ferenc utca

Az utca az 1974-es osztással jött létre és a Rosenberg házaspárról nevezték el. Julius és Ethel Rosenberg amerikai állampolgárokként az atombomba és több más haditechnikai eszköz információját adta át a Szovjetuniónak. Kémkedésük miatt 1953-ban kivégezték őket. A szocialista országok viszont hősként és „békeharcosként” tisztelték őket és ezért Hazánkban is számos helyen neveztek el róluk utcát.

Utcaneveink nyomában - Liliom utca

Az 1854-es térképen ez az utca is Pesti út néven szerepelt. Mai nevét feltehetően a 20. század elején kapta. A liliom (latinul: lilium) virágnak valójában közel száz fajtája ismert. A liliomfélék Ázsiában, Európa egyes részein és Észak-Amerikában tekinthetőek őshonosnak. A liliomfélék évelő, hagymás növények. Virága látványos és illatos, ezért kedvelt növény a kertekben és a virágkötészetekben is.

Utcaneveink nyomában - Lehel út

Az út a legősibb utcáinkhoz tartozik, hiszen már az 1791-es térképen is rajta szerepel, de ekkor még csak a Tóth Gergely féle keresztig volt lakott. 1854-ben Pesti utca volt a neve, mert ekkor még ez az út vezetett Zsámbokon keresztül Pestre. Az utca népi elnevezése Malom sor volt, mert a Zagyván átívelő hídhoz közel állott a régi vízimalom, ami napjainkra már nyomtalanul elenyészett.

A Jászság címere

A Jászság címere csak 1746-ra véglegesedett. A címerben: kék háttérben, stilizált ókori ruhát viselő katonát tüntet fel, aki vörös gyolcsruhába öltözve, arany színű csizmával, fején arany sisak, a hátán lobogó vörös színű katonai köpennyel. Jobb kezében arany színű stilizált kürtöt emel. Bal kezében pedig ezüst színű, három nyílvesszővel díszített ovális pajzsot tart.

Utcaneveink nyomában - Huszár út

Az utca az egykori Ószőlő mellett az 1974-es osztással jött létre és mai nevét is ekkor kapta. Kölcsey Ferenc (1790‒1838) Sződemeteren született református vallású nemesi családban. édesapja Kölcsey Péter, édesanyja Bölöni Ágnes. Kölcsey Ferenc gyermekkorában feketehimlőben elvesztette jobb szeme világát. Tanulmányait a híres Debreceni Református Kollégiumban végezte, ahol megismerkedett és megszerette az ókori latin és görög költők műveit.