Helytörténeti blog

Utcaneveink nyomában - Déryné utca

Az utcát 1974-ben nyitották meg az egykori Ószőlő területéből és Rajk Lászlóról nevezték el. Rajk László (1909–1949) kommunista politikus bel-, majd külügyminiszter volt. 2013-tól az utca új nevét Déryné Széppataki Rózáról kapta (1793–1872). Déryné Jászberényben született Schekenbach Rozália néven, hiszen édesapja a német származású Schekenbach József a város egyik patikusa volt. Édesanyja Ridl Anna -szintén német származású- volt. Szülőháza és az egykori patika helyén áll ma az OTP Bank fiókja. Dérynére itt emléktábla emlékeztet, illetve az utcát is róla nevezték el.

Utcaneveink nyomában - Deák Ferenc utca

Az utcát 1974-ben nyitották meg az egykori Ószőlő területéből és ekkor kapta elnevezését is. Deák Ferenc (1803–1876) dunántúli nemesi családban született. Jogi tanulmányokat végzett és Zala vármegyében viselt hivatalokat. 1833-tól részt vett a legtöbb reformországgyűlésen, ahol ellenzékiként küzdött a magyar ügyekért. 1848-ban az első felelős magyar kormány igazságügyi minisztere volt. A szabadságharc leverése után az 1850-es évektől a magyar ellenzék egyik legmeghatározóbb vezéralakja volt. Nevéhez fűződik a passzív ellenállás (a közügyektől való távolmaradás) politikája.

Utcaneveink nyomában - Damjanich út

Az ősi utca feltehetően már a 18. század elején is létezett. Az 1791-es idősebb Bedekovich Lőrinc féle térképen is megtalálható. Egykor ez a fontos út vezetett az Ószőlőbe. Erre utal az 1854-es kataszteri térképen fennmaradt neve is: Öreg Szöllő utca. Feltehetően az 1920-as évektől kapta az utca északi része a ma is használt nevét. Ezzel a Damjanich út az egyik olyan ritka utcanév, amit nem neveztek át. Az utca névadója Damjanich János (1804–1849) délvidéki szerb katona családból származott. 1847-ben kötött házasságot Csernovics Emíliával.

Utcaneveink nyomában - Csokonai út

Az utca az 1984-es osztással jött létre és a tanácsülésen felmerült, hogy a közeli Kozma-domról nevezzék el, de mivel az egyik hangadó nem ismerte a név eredetét, ezért a felszabadulásról nevezték el. A felszabadulás a korabeli kommunista értelmezésben az 1944-ben bekövetkezett német megszállást felváltó szovjet megszállást jelentette. (A kommunista rendszerben szinte minden településen volt egy Felszabadulás utca.) Mai nevét 1992-ben kapta. Csokonai Vitéz Mihály (1773–1805) Debrecen város híres szülöttje.

Utcaneveink nyomában - Csalogány utca

A kis utca a 20. század elején alakulhatott ki. Nevét 1951-ben kapta egy kedves énekesmadárról a fülemüléről, vagy másik nevén csalogányról (latin neve: Luscinia megarhynchos). A fülemüle költöző madár. Hazánkba áprilisban érkezik és szeptember közepe táján indul vissza téli szállásaira Nyugat- és Közép-Afrikába. Fészkét az erdők talajára rakja. Rovarokkal, férgekkel táplálkozik, ezért a kertek kártevő mentesítésében is segít. A madár mindössze 17-24 gramm tömegű és 16 cm hosszú. Kedves hangja miatt több költőt így például Arany Jánost, Petőfi Sándort, vagy Weöres Sándort is megihlette.

Utcaneveink nyomában - Csaba utca

Az ősi utca feltehetően már a 18. század végén létezett. Nevet viszont csak 1951-ben kapott. Korábban ezt az utcát is csak Alvégként emlegették. Meglehetősen furcsa (igaz a városban nem egyedüli eset), hogy a Csaba utca valójában nem csak egy, hanem két szakaszból áll és mint egy V betű alakot vesz fel. (Célszerű lenne ezeket az elnevezésbeli szabálytalanságokat orvosolni.) Az utca neve a XX. századtól gyakori férfi nevet idézi. A hagyomány szerint Attila hun uralkodó fia volt Csaba, akit Csaba királyfiként is emlegetnek. Életéről pontos adatok nem ismertek.

Utcaneveink nyomában - Búzavirág utca

Az utca kezdeménye már az 1854-es kataszteri térképen felismerhető. A területet az egykori vályogkitermelés miatt Válykosnak hívták. Az utca nevet csak a rendszerváltozás után kapott, amikor a kedves búzavirágról (latinul: Centaurea cyanus) nevezték el. A búzavirág Dél-Európában őshonos növény, de Magyarországon is régóta ismert. Sajnos napjainkra hajdani nagy példányszáma jórészt a nagyüzemi földművelés miatt nagyon megcsappant.

Utcaneveink nyomában - Budai Nagy Antal út

A kis utca kezdeményei az 1700 évek végére/ az 1800-as évek elejére tehető. 1854-ben már Mák utcának nevezték. A 20. század elejétől Rezeda utca volt a neve. Azt, hogy a kedves virág neve miért volt bántó, vagy sértő nem tudni, de tény, hogy 1947-ben az utcát átnevezték és a Budai Nagy Antal nevet kapta. A szerencsétlen és hosszú utcanév névadója Budai Nagy Antal (?–1437), aki erdélyi kisnemesi családban született és az 1437-es erdélyi parasztfelkelés vezetője volt. A harcok során ő is életét vesztette. Bár Budai Nagy Antalnak semmi köze nem volt a kommunizmushoz, a II.

Utcaneveink nyomában - Bocskai István tér

A tér létrejötte az 1965-ös házhelyosztáshoz kapcsolódik. Ekkor Kun Béláról nevezték el a teret. Kun Béla (1886–1938) kommunista politikus volt az 1919-es Tanácsköztársaság hírhedt vezetője. Rendszere bukása után később a Szovjetunióban töltött be tisztségeket, de végzete utolérte, hiszen Sztálin 1938-as tisztogatása során kivégezték. 1992-ben Bocskai Istvánról nevezték el a teret. Bocskai István (1557–1606) Bihar megyei nemesi család sarja volt.