Kiskunfélegyháza 174-as újjáalapításában bár meghatározó szerepe volt Jászfényszarunak, de szemben a képeslapon olvasható állítással nem csak városunk lakosságának köszönhető az újratelepítés.
Városunk egyik északi szomszédja a Heves vármegyében található Csány. A település a 32-es számú főútról leágazó 3201-es úton közelíthető meg és Jászfényszarutól 18 km-re fekszik. Irányítószáma: 3015. Területe: 43,12 km2 és 2000 lakos él itt. A községen keresztül csörgedezik az Ágói patak, illetve az északi határban a Szarv-ágy patak. Polgármestere 2010-től Medve István. Csány község címere modern alkotás, melyet Gergely Árpád grafikus tervezett és szellemes módon megjelenik rajta a dinnye is.
Városunk Zsámbok nagyközséghez számos közös szállal kapcsolódik. Erre utal, hogy már a 17. század végétől előfordult, hogy Jászfényszarura zsámboki menyasszonyt hoztak, és az áttelepedésre utal, hogy már évszázadok óta jelen van a településünkön a Zsámboki család is. A 19-20. század fordulóján Jászfényszarun számos építkezésen használták fel a zsámboki téglavető termékeit is. Az 1920-as években pedig a Jászfényszarun élő Winkler Bertalan bérelt Zsámbokon jelentős földterületet. Zsámbok a 3106-os úton közelíthető meg és Jászfényszarutól 8,5 km-re fekszik. Irányítószáma: 2116.
Városunk Zsámbok nagyközséghez számos közös szállal kapcsolódik. Erre utal, hogy már a 17. század végétől előfordult, hogy Jászfényszarura zsámboki menyasszonyt hoztak, és az áttelepedésre utal, hogy már évszázadok óta jelen van a településünkön a Zsámboki család is. A 19-20. század fordulóján Jászfényszarun számos építkezésen használták fel a zsámboki téglavető termékeit is. Az 1920-as években pedig a Jászfényszarun élő Winkler Bertalan bérelt Zsámbokon jelentős földterületet. Zsámbok a 3106-os úton közelíthető meg és Jászfényszarutól 8,5 km-re fekszik. Irányítószáma: 2116.
Az 1940-es évek elején kiadott képeslapon Kiskunfélegyháza nevezetességei szerepelnek.
Bár a szöveg több esetben is pontatlan, de tény, hogy 1743-ban Jászfényszaru kirajzott lakossága (más jászsági és Pest megyei települések mellett) jelentős szerepet játszott az elpusztult Félegyháza újratelepítésében.
Városunk érdekes és nagy múltú nevét a történelem folyamán többféle módon írták le.
A 19. század során egészen 1911-ig a Jászfénszaru elnevezés volt a hivatalos. A képen szereplő hivatalos postai bélyegzés is erről tanúskodik.
Városunkból bár számosan harcoltak az 1848-49-es szabadságharcban, megjelölt síremléke csak Hebrony Alajosnak maradt fenn. Hebrony Alajos, Hebrony Kálmán plébános édesapja volt, aki 1903 és 1936 között meghatározó személyisége volt Jászfényszarunak. Hebrony Alajos bár nem volt helybeli, hiszen Gyöngyösön született és Andornakon volt tiszttartó, 1903 után Jászfényszarun élt és a nagyközségi képviselőtestületnek is tagja volt. Személyének fontosságát tovább emeli - amint az a síremléken is olvasható -, hogy az 1848-49-es szabadságharcban,19 évesen honvédként harcolt.
A Sárkánytó legendáját Kiss József gyűjtötte össze:
Zsámboki Vendel (1902-1962 u.)
„A Sárkánygödör Fényszaru határában a Makkoserdő kellős közepén található. Úgy keletkezett, hogy régen a Zagyva kiöntött és kisodorta a fődet. Feneketlennek tartották, mer él benne egy hétfejű sárkány. A sárkány belerángatta az embereket.”
