Helytörténeti blog

Utcaneveink nyomában - Szabadság út

A Szabadság út eleje a Bethlen Gábor útig a város egyik legrégebbi részének és a legfontosabb útnak tekinthető. 1854-ben Gyöngyösi utcának nevezték, hiszen Csány és Atkár érintésével erre vezetett Gyöngyösre az út. A fontos és forgalmas utat 1911-ben kövezték le először, ezért köves útnak, vagy csinált útnak is nevezték. 1932-ben a Festőköztől egészen a vasútállomásig új kövezés készült. Jászfényszaru fejlődésével az út egyre nőtt és napjainkra a város leghosszabb útjává vált. Feltehetően 1906 körül az utat II. Rákóczi Ferencről (1676‒1735) nevezték el.

Utcaneveink nyomában - Szabadság tér

A Szabadság tér, mint a város főtere természetes módon Jászfényszaru legrégebbi részét képezi. Természetes népi elnevezése is: Főtér. Mivel a XX. század első feléig a városháza előtt tartották a hetipiacokat, ezért Piac térnek is gyakran nevezték. Hivatalos nevét 1947-ben kapta, amikor a Templomtól egészen a városházáig így nevezték el a teret.

Utcaneveink nyomában - Somogyi Béla utca

Az utca területe egykor Jászfényszaru kertségéhez tartozott, de a 19. század első felében itt új utcát létesítettek. Az 1854-es térképen ezért is nevezték Új utcának. Az utca régi népi elnevezése: Tök sor. Ez a név feltehetően az egykori kertségre utalhat. Ma már gyakran emlegetik Tájház utcának is, hiszen itt kapott helyet 1984-ben a Kiss József Helytörténeti Gyűjtemény. Valószínűleg 1932-ben nevezték el az utcát Almásy Sándorról (1874–1958). Almásy 1922 és 1932 között Jász-Nagykun-Szolnok vármegye főispánjaként tevékenykedett és nagy népszerűségnek örvendett.

Utcaneveink nyomában - Samsung tér

A korábbi névtelen közterület 1997-ben nyerte az új nevét. Ugyanekkor a képviselőtestület az üdvözlőtábla koreai nyelvű kiegészítését is elfogadta. Mivel a közterület mellett található a Samsung helyi gyáregysége ezért az elnevezés igen szerencsés választás és kedves gesztus volt. A Samsung dél-koreai tulajdonú cégcsoport, amit 1938-ban Lee Byung-chul (1910–1987) alapított Daegu városban. A cég nevének jelentése: három csillag. A koreai kultúrkörben a hármas szám a hatalom és a nagyság jele, a csillagok pedig a végtelenségre utalnak.

Jászkürt-Lehel-kürt

A jászok szimbóluma a jászberényi Jász Múzeumban őrzött Jászkürt, avagy másik nevén Lehel kürtje. A nemzeti ereklye az egyetlen Magyarországon fennmaradt középkori elefántagyar kürtünk. A nemzetközi tekintélyű kutatók megegyeznek abban, hogy a kürtünk a XII. században készült és a bizáncias csoportba tartozik a jelenetek miatt, hiszen az ősi Bizánc kultúrájára emlékeztetnek. Mivel a Lehel-kürtön is jól megfigyelhető a bizánci lóverseny ábrázolás.. Ezt a legendás kürtöt is a megfelelő képzettségű faragóműhelyek miatt Szicíliában vagy Dél-Itáliában faraghatták.

Utcaneveink nyomában - Rózsa tér

A teresedés már az 1791-es térképen is jól megfigyelhető. A névtelen tér 1947-ben Rózsa Ferenc (1906‒1942) kommunista újságíróról lett elnevezve. Mai nevét 1992-ben nyerte. A 18. század második felében Szalmás János itt kőkeresztet emeltetett, amit 1811-ben Ézsiás István (1761‒1818) aranyoztatott és kifestetett, de az 1960-as években ismeretlen okokból elbontották. 2001-ben a kereszt helyére Kurucz Sándor asztalos és Szilágyi Dezső fafaragó, népi iparművész új fakeresztet készített.

Utcaneveink nyomában - Rákóczi út

Az utca az 1926-os osztás során jött létre, de akkor még Kozma újtelep volt a neve. Mai nevét 1947 után kapta. Az elnevezés minden bizonnyal II. Rákóczi Ferencre (1676‒1735) utal. II. Rákóczi Ferenc édesapja felsővadászi I. Rákóczi Ferenc, édesanyja gróf Zrínyi Ilona. A felvidéki Borsiban született, majd édesapja halála miatt Munkács várába került. Az ostromot követően édesanyjától is elszakították és Csehországba vitték, ahol jezsuita iskolában, majd a prágai Károly Egyetemen is tanult.