Helytörténeti blog

A lányegylet tagjai a kiserdőben - 1938.

A lányegylet tagjai a kiserdőben. Fényszarun elég gyakori volt,hogy az ifjúság kisebb-nagyobb csoportjai az erdőben tartották az összejöveteleket,vagy csak kisétáltak oda egy fotó kedvéért,mint a jelen esetben is, szép ünneplő ruhában. A képet Cseszkó Nándorné Kurunczi Annától kaptuk, aki maga is szerepel rajta, balról a második az álló sorban.
A kép 1938-ban készült.

A nagy utazás - Kijev - Leningrád - Moszka 1977.

Kijev - Leningrád - Moszkva
(különvonat programja)

Indulási nap:
Találkozás a részvételi jegyen feltüntetett helyen és időpontban. Utazás szovjet különvonattal, II. osztály 3 vagy 4 személyes hálófülkékben Kijevbe.
Vacsora a szovjet étkezőkocsiban.

2.nap:
Érkezés Kijevbe a reggeli órákban. Teljes ellátás. Délelőtt városnézés, délután az ukrán népgazdasági kiállítás megtekintése.

3.nap:
Teljes ellátás Kijevben. A Nagy Honvédő Háború Történetét Bemutató Múzeum megtekintése.Az esti órákban továbbutazás Leningrádba.

Egy szerelem, majd egy házasság margójára…

Az 1. fényképen látható arcok talán nem sejtetik, de Panka és Lukács rajongásig szerették egymást. Számos elmesélésből tudjuk, hogy a tánciskolai és báli táncok voltak legkedvesebb közös időtöltéseik. Sokan lány irigykedve nézett rájuk a kaszinó ablakán keresztül, nem csoda, hiszen Panka szeretett és tudott is miből szépen, a kor divatja szerint öltözködni, hiszen aránylag tehetős család legidősebb lánya volt.

Jászoknak szólt a déli harangszó

Jászfényszaru városa a Jászság legnyugatibb részén Budapesttől 60 kilométerre helyezkedik el a Mátra hegység és az Alföld peremén. A település külterületén egyesül a Galga folyó a Zagyva folyóval.
Jászfényszaru neve a középkori magyar nyelvben homokos partot, dombot jelentett. A jász előtag az itt megtelepedett sztyeppi eredetű jászokra utal, a helység első írásos említése –Fewenzarw alakban- pedig 1433-ból származik.

A három Lászlóvári-lány: egy érdekes történet

A Világtalálkozó ideje alatt keresett meg a facebookon egy Jászfényszaruról régen elszármazott hölgy, Surányi Jánosné Gitta. Arról érdeklődött nálam, hogy megvan-e még nagyszülei háza, hiszen ő maga évtizedek óta nem járt itthon. Kiderült,hogy nagymamáját Krasznárné Lászlóvári Bözsi nénit én is jól ismertem, a házunk előtt járt el szinte minden nap a templomba. A kis házuk a Boros-tó melletti kis zugban volt, én is sokat jártam oda, vittem Krasznár Miska bácsihoz a cipőket javíttatni. Nemcsak javított, hanem nagyon szép új cipőket is készített.

"Isten útjai kifürkészhetetlenek" - 70 éve államosították az egyházi iskolákat, 2018-ban pedig már újra egyházi fenntartású a fényszarusi iskola

70 évvel ezelőtt, 1948. június 16-án szovjet nyomásra államosították az egyházi iskolákat, köztük a fényszarusi római katolikus iskolát is. A cél az egyházak elnyomása, tevékenységük templomfalon belülre történő korlátozása, az addig kiépült oktatási hagyomány felszámolása és a szellemi élet visszaszorítása volt.

Árvíz 1961

A fénykép az 1961-es nagy árvízkor készült, az Erdő-soron ( régebben Víz-sor), a Zagyva gát mellett.
A képen szereplő emberek: Folyó Joachimné Vas Teréz (a néni bottal), Tanczikó Jánosné Folyó Mária, Tamus Béláné Folyó Viktória mögötte Tamus Béla, Kohári Andrásné Tanczikó Mária (fehér sálban), Berze Sándorné Tanczikó Ilona, mögötte Berze Sándor, Berze Betti ( Varró Bernadett), Kohári Marika.

Frontra induló magyar bakák - 1918. január

Frontra induló magyar bakák, 1918 januárjában, az olasz front Piave-vonalára. A képen -ha nehezen is -de kivehető, hogy a lapot Vas Imre ( Józsa Béla nagyapja) küldte haza Fényszarura, az akkori Virág utcába.Ő az első sorban jobbról a második. S nem kizárt, hogy más fényszarusi illetőségű baka is van a képen.
Az értékes fényképet köszönjük Józsa Bélának.
A fényszarusi bakákról dr. Kiss Dávid Sándor kutatott fel nagyon sokat, családi gyökereit keresve. Nagy sikerű, személyes hangvételű előadásában számot is adott erről tavaly.