Helytörténeti blog

Jászfényszaru pecsétje 1771

Jászfényszaru történetének török utáni első pecsétje 1670 után 1771-ben készült el és címer helyett még mindig ovális körben ábrázolta a hármashalmot, a kettőskeresztet és az oldalaiból kinövő elhajló virágokkal.
Felirata:
• JASZ • FENSZARU • 1771
Ezt a kispecsétet 1771-től 1831-ig számtalanszor használták a hivatalos levelezésekre.

Paprikaszedők -1960-es évek

A képen balról jobbra: Berényi Boza, Juhász Erzsébet, Juhász János, Farkas Émány, Nyersné, Hegedűs Erzsébet, ?, ? Jutka, Berényi Viktória, Berényi Panka, Juhász Ilona
A képet köszönjük Farkasné Tanczikó Henriettának.
A paprika termesztésének az Alföldön nagy hagyományai voltak/vannak. A fotó még a fóliás termesztés előtt készült.

KTSZ dolgozói 1969-70-ben

A ktsz dolgozói:
Balról jobbra első sor: Salamon Endre, Csomor Nándor, Póta László, Dobák Pál, Budai János, Kapalyag Sándor, áll: Luda László
A képek köszönjük Mitter Lénának.
Második sor, ülve: Dobák Istvánné, Berze Imre, Varga József, Molnár Ferenc, Szilágyi Ferenc, Sándor Imre
Álló sor előrébb: Varga Antalné, Varga Antal, Dobák Pálné, Marton Gyula, Mo9lnár Sándorné, Cseszkó Imre, Csuka Béla, Langó Bertalan
Hátsó sor: Marton Gyula, Török László, Tusor László, Budaházi Antal, Melegh Miklós, Kurucz Sándor

Békekölcsön jegy 1952.

Az 1949-ben meghirdetett ötéves terv (1950–54) költségeinek – legalább részbeni – fedezésére a kormány 1949-től 1955-ig államkölcsönöket (ötéves tervkölcsönt és békekölcsönöket) bocsátott ki.[1]

A minisztertanács az ötéves terv megindításakor, 1949 októberében bocsátott ki 750 millió forint értékben tervkölcsönt, ötéves futamidőre. A kölcsönök visszafizetése, sorsolás lebonyolítása az Országos Takarékpénztárra hárultak.

Rádió-vevőkészülék - szigorú szabályok meg egy kis történelem

Rádió készüléket szigorú szabályok mellett lehetett tartani.
A rádió-vevőkészülék a rádió-adóállomások által kisugárzott rádióhullámokat szelektálja és visszaalakítja hallható hanggá vagy digitális adattá. A rádiós műsorszolgáltatók adásainak vételére alkalmas rádió-vevőkészüléket a köznyelv gyakran rádióvevőnek, vagy egyszerűen rádiónak nevezi. A rádióamatőr gyakorlatban használják a vevő kifejezést is, a rádióadótól való megkülönböztetésül. A rádió-vevőkészülék egyirányú kommunikációra képes.