Helytörténeti blog

Don-kanyarból hazatértek 1. - Kovács Sándor (1917)

Kovács Sándor

Alapkiképzésben Szentendrén részesült. A hidászoknál őrvezetőként szolgált 1941-1943-ig ( alacsony ember volt, a vasútépítési talpfahordásnál egy-két téglával a vállán végezte a feladatot), leszerelt, majd visszahívták. Így lett a 2. magyar hadsereg tagja, amely 1943 januárjában a Voronyezs körzetében vívott harcok során rendkívül súlyos, megsemmisítő veszteségeket szenvedett. Ő azon szerencsések közé tartozott, akik élve hazatértek.

Az új városi címer (1991)

1949-től Jászfényszarunak nem létezet címere, így az évtizedek alatt az ősi települési szimbólumok emléke is jórészt feledésbe merült.
A helyi címer visszaállításáról a 2/1990 (VIII.20.) sz. rendelet Jászfényszaru címerének és zászlójának létesítéséről és használata rendjéről határozott.

Jászfényszaru mezőváros pecsétje 1831-ből

Jászfényszaru történetében a következő pecsétnyomókat 1831-ben készítették. Ugyanis 1831-ben mezővárosi rangot kapott a település, ezért kellett új pecsétnyomókat készíttetnie. Ekkor egy kispecsét és nagypecsétnyomót vésettek. A pecsétnyomók a korábbi mintákat követik: ovális keretben a hármashalmon álló kettőskerettel, az oldalain elhajló virágszálakkal.
Mindkettő pecsétnyomó felirata megegyezik és ékezetek és szóköz nélkül így írták:
* JASZFENYSZARUVAROSSA PETSETJE • 1831

Jászfényszaru pecsétje 1771

Jászfényszaru történetének török utáni első pecsétje 1670 után 1771-ben készült el és címer helyett még mindig ovális körben ábrázolta a hármashalmot, a kettőskeresztet és az oldalaiból kinövő elhajló virágokkal.
Felirata:
• JASZ • FENSZARU • 1771
Ezt a kispecsétet 1771-től 1831-ig számtalanszor használták a hivatalos levelezésekre.