A jászsági öltözet szereplése (1.)

A Jászságban, így természetesen Fényszarun is a II. világháború előtt az emberek nem készruhákban, hanem gondosan összeválogatott házilag, vagy szakemberrel varratott, esetleg üzletben vásárolt ruhafélékben jártak.

Ma már egyértelmű, hogy sajátosan jászsági fejlemény az úgynevezett kerepélyes főkötő (tájnyelven: fékető) viselése, ami arany, vagy ezüstszínű szálból varrott díszes asszonyi fejék volt. A masnival is díszített főkötő a magyar nemesi divatból került a gazdagabb birtokosok feleségeinek a ruhatárába valószínűsíthetően a 19. század legelején.

Az I. világháború után viszont ez a hagyományos viseleti elem is kiveszett a hölgyek öltözködéséből és fiókok mélyére került.

Viszont a színjátszó csoportok előadásakor számos kelléket kellett beszerezni. Ennek köszönhetően a jászsági főkötő, illetve az I. világháború előtti öltözet is feltűnt az előadásokon, mint egy letűnt kor emléke.

A képen az 1940-es években bemutatott Csavargólány című színdarab főkötős, gyári selyem pruszlikot viselő szereplője látható.

A Városi Könyvtár anyagából.