Utcaneveink nyomában – Zrínyi Miklós út (2.)
Az út az 1963-as osztással jött létre és Zrínyi Miklósról nevezték el. Viszont nem egyértelmű, hogy melyik Zrínyi Miklósról: (IV.) Zrínyi Miklós (1508 k‒1566) várkapitányról a szigetvári hősről, vagy dédunokájáról (VII.) Zrínyi Miklós (1620‒1664) hadvezér, költőről.
A Zrínyi család horvát eredetű főnemesi família (horvátul: Zrinski) és már a korai magyar történelemben is számos jeles személyt adott a horvát és a magyar történelemnek.
(VII.) Zrínyi Miklós édesapja Zrínyi György horvát bán, édesanyja Széchy Magdolna volt. Szülei korai halála után az árva gyermekeket II. Ferdinánd magyar király gyámság alá helyezte, majd a neveléssel Pázmány Péter esztergomi érseket bízta meg. Tanult Grazban a Jezsuita Kollégiumban, illetve Bécsben és Nagyszombaton is. Tanulmányai után családi birtokára tért, és szerepet vállalt a török elleni hadakozásban. Részt vett a 30 éves háborúban. 1646-ban házasodott össze Draskovich Mária Euzébiával. Első felesége halála után az ausztriai előkelő családból származó Löbl Mária Zsófiával házasodott össze, és négy gyermekük született, de közülük csak Ádám nevű fiuk érte meg a felnőtt kort. 1648-ban horvát bánná nevezték ki. Zrínyi Miklós nevéhez fűződik az 1663/64-es téli hadjárat, ami megmentette Magyarországot az újabb török hódítástól. Zrínyi nemcsak hadvezérként, hanem költőként és íróként is kiemelkedő jelentőségű, bár magát elsősorban politikusnak tartotta. Műveit már tudatosan magyar nyelven írta. Legismertebb műve a dédapja hősiességének emléket állító Szigeti veszedelem című hősi eposz, amit 1645-ben kezdett el írni. Több hadtudománnyal foglalkozó munkát is írt. Például: Vitéz hadnagy, Az török áfium ellen való orvosság. Ez utóbbi művéből származik a ma is emlegetett mondata: „Ne bántsd a magyart!” Tragikus halála vadászat során történt, amikor is egy megsebesített vadkan halálosan megsebesítette. (Megdöbbentő halálát már a korban sokan merénylettel magyarázták.)