Utcaneveink nyomában – Tiszavirág utca

Az utca a 20. század elején alakulhatott ki, de sokáig csak Alvég Újtelep volt a neve. Az utca nevet csak a rendszerváltozás után kapott, amikor a tiszavirágról (latinul: Palingenia longicauda) nevezték el. A tiszavirág neve kissé csalóka, hiszen nem egy növényről, hanem egy állatról van szó, ami a kérészek rendjébe tartozik. A 20. század elejéig Európa számos síkvidéki folyójában megtalálható volt, de mára csak a Tiszán és néhány kisebb hazai folyóban maradt fenn nagy számban. A nőstény általában 7-8000 petét rak le a folyóba, és a tiszavirág három évet tölt lárvaként a folyó agyagos aljzatában. A kifejlett rovar mintegy 8-12 cm hosszú és szárnyfesztávolsága 6-7 cm. A tiszavirágok folyó feletti tömeges násztánca –azaz a tiszavirágzás- mára kedvelt idegenforgalmi látványosság lett. A hímek a párzás után azonnal elpusztulnak, a nőstények pedig szintén gyorsan elhullanak, miután végkimerülésig repülnek, hogy a petéiket beleejtsék a folyóba. A tiszavirág rövid víz feletti élete miatt már régen felfigyeltek rá az emberek is. Arisztotelész (Kr. e. 384‒322) egynapinak nevezte az állatot. Marsigli (1658‒1730) pedig a 17. század végén írta le a tiszavirágzást a Tisza folyónál. A magyar nyelvben pedig a tiszavirág rövid életére utalva kérészéletűnek nevezzük a gyorsan véget érő dolgokat. A tiszavirág természetesen védett állat és a tiszavirágzást hungarikumként tartjuk számon.
A tiszavirágra emlékeztet nevében és formájában is Szolnokon a gyalogos híd és a híd melletti szobor is.