Utcaneveink nyomában – Szent László út

Az út az 1953-as osztással jött létre és Kilián György (1907‒1943) kommunista aktivistáról nevezték el. 1991-ben felmerült, hogy Munkácsy Mihály festőművészről nevezik el. Mai nevét 2013-ban nyerte el. Szent László király (1040 k.‒1095) I. Béla (1060-tól 1063-ig magyar király) és Piast Richeza lengyel hercegnő gyermekeként született még Lengyelországban. Családja 1048 körül hozta Magyarországra, majd 1064 körül László a Bihari hercegséget kapta meg. 1068-ban Salamon király, László és bátyja Géza herceg együttesen győzték le az erdélyi Kerlésnél az országba betörő úzokat. A csatához fűződik László egyik hőstette, amikor a leányrabló úzt párviadalban legyőzte. (A középkorban a jelenetet László és a kun párviadalaként ábrázolták.) Később Salamon és a hercegek közötti feszültség miatt a királyt 1074-ben Mogyoródnál legyőzték. 1077-ben I. Géza halála után László lett az új király. Uralkodása kezdetén az országban szigorú törvényeivel ismét sikerült rendet teremtenie. Szent László királyhoz számos sikeres hadjárat is fűződik. Ő foglalta el a Horvátország részét képező Szlavóniát, illetve a Balkánon is harcolt. Nevéhez fűződik a Zágrábi egyházmegye felállítása, valamint számos templom felépítése mint például a nagyváradi székesegyház, a szentjobbi apátság, vagy éppen a somogyvári monostor.
Feleségétől Rheinfeldi Adelhaidtól feltehetően három leánya született. Közülük Piroskát a bizánci császár vette feleségül és az ortodox egyház szentként tiszteli.
László király 1083-ban szentté avattatta I. István királyt, fiát Imre herceget, Gellért csanádi püspököt, valamint András és Benedek zobori remetéket. Mivel fiú örököse nem született ezért testvére fiát a művelt Könyves Kálmánt jelölte ki utódjául.
A nagy termetű hős lovagkirálynak a középkorban Szent István királyhoz hasonlítható hatalmas kultusza alakult ki. Nagyváradi sírjához számos beteg zarándokolt gyógyulásért. Szent László király kultusza már az Árpád-korban kiemelkedő volt. Amit az is jelez, hogy Hazánkban számtalan templomot szenteltek a király tiszteletére, illetve számos település nevében is emlékeztet rá. Alakja szobrokon, festményeken és a középkorban az aranypénzeken is rajta szerepelt. Szent László személye köré számtalan legenda is fűződik. Legismertebb mondája szerint Erdélyben az ő imájára keletkezett a Tordai-hasadék, illetve az elszórt pénzérmékből az úgynevezett Szent László-pénze. Szomjazó és éhező katonáit pedig imája nyomán pedig forrást fakasztott és vadhúst talált. A Mátraverebély-szentkúti kegyhely történetéhez fűződik Szent László forrása és ugratása. Jászfényszarun a templom torony déli támpillére fölött is látható 1913-ban készült szobra.