Utcaneveink nyomában – Rákóczi út
Az utca az 1926-os osztás során jött létre, de akkor még Kozma újtelep volt a neve. Mai nevét 1947 után kapta. Az elnevezés minden bizonnyal II. Rákóczi Ferencre (1676‒1735) utal. II. Rákóczi Ferenc édesapja felsővadászi I. Rákóczi Ferenc, édesanyja gróf Zrínyi Ilona. A felvidéki Borsiban született, majd édesapja halála miatt Munkács várába került. Az ostromot követően édesanyjától is elszakították és Csehországba vitték, ahol jezsuita iskolában, majd a prágai Károly Egyetemen is tanult. 1694-ben feleségül vette Hessen-Wanfriedi Sarolta Amália hercegnőt, akitől két felnőtt kort megért gyermeke született (Rákóczi József és György.) A házaspár ekkoriban telepedett le Magyarországon, Rákóczi pedig hamarosan barátságot kötött Bercsényi Miklóssal. Rákóczi Ferenc regénybe illő fordulatok után 1703-ban állt a róla elnevezett szabadságharc élére. Célja az alkotmány helyreállítása volt. A mozgalom a kezdetben igen sikeres volt, hiszen a harchoz az ország jelentős része csatlakozott. Többek között a jászok és kunok is, akik a katonáskodás fejében visszanyerték az 1702-ben elvesztett kiváltságokat. Rákóczit 1704-ben erdélyi fejedelemnek és Magyarország vezérlő fejedelmének választották meg. A kezdeti lelkesedés és a francia támogatások miatt a harc sikeres volt, de 1706-tól a küzdelem egyre kilátástalanabb lett. 1711-ben pedig Rákóczi lengyelországi tárgyalása alatt a Szatmár melletti nagymajtényi síkon a kurucok letették a fegyvert. A békekötést Rákóczi nem ismerte el, hanem emigrációba vonult. Lengyelország után Franciaországban élt, majd végül a törökországi Rodostóban telepedett le, bujdosótársaival és családtagjaikkal együtt. Itteni életéről hű képet festett Mikes Kelemen. Itteni száműzetése alatt II. Rákóczi Ferenc naponta misén vett részt, írt és olvasott, valamint bútorokat készített. 1735-ös halálát követően szívét Franciaországban helyezték el, testét pedig édesanyja mellé a konstantinápolyi Szent Benedek templomban temették el. A 19. század végén Thaly Kálmán történész élesztette újra a Rákóczi-kultuszt, melynek nyomán sírját exhumálták és több bujdosótársával együtt a kassai Szent Erzsébet székesegyházban temették újra.
Emlékét őrzi nevében is Rákóczifalva, Rákócziújfalu és Rákóczibánya települések. Az országban pedig szinte minden településen található róla elnevezett közterület és számos közintézményt is elneveztek róla. Számos szobra és domborműve is áll az országban. Jászkiséren mellszobor, Jászberényben pedig emléktábla őrzi itt tartózkodását. Portréja számos bélyegen, pénzen is rajta szerepel. Az ötszáz forintos bankjegyet is személye díszíti.