Utcaneveink nyomában – Mátyás király út
Az út az 1967-es osztással jött létre és Sallai Imre (1897‒1932) 1932-ben kivégzett kommunista politikusról nevezték el. A szerencsétlen név megváltoztatásáról már 1991-ben gondolkodtak, de az új nevét csak 2013-ban kapta. (Már 1991-ben felmerült a Mátyás király név.)
I. Mátyás király (1458‒1490) 1443-ban született Kolozsvárott Hunyadi János és Szilágyi Erzsébet gyermekeként. Mátyást -méltán- az egyik legjelentősebb magyar uralkodóként tartjuk számon. Apja és bátyja halála után V. László király foglya lett, de az uralkodó halála után magyar királynak választották meg. A fiatal uralkodó meglehetősen gyorsan lerázta nagybátyjának Szilágyi Mihálynak a gyámságát. Jászfényszaru történetében is meghatározó a király személye, hiszen 1459-es oklevele Fényszarut mint jász széket említi. Mivel Mátyás első felesége Podjebrád Katalin gyermekével együtt meghalt, második felesége: Beatrix pedig meddő volt, ezért törvényes utóda nem született, de az ausztriai Barbara Edelpöck-től házasságon kívüli fia született, akit Corvin Jánosként ismerünk. Mátyás fényűző építkezéseket is folytatott. Nevéhez fűződik, hogy Itálián kívül elsőként Hazánkban terjedt el a reneszánsz új stílusa. Visegrádon a palotát jelentősen átépítette és bővítette. A budai várpalotát szintén reneszánsz stílusban bővítette. A székesfehérvári koronázó templomot új gótikus stílusú szentéllyel bővítette. Mátyás király apjával ellentétben igyekezett a törökökkel békés viszonyt fenntartani. Ugyanis felismerte, hogy csak erős nyugati szövetséggel lehet a törököket legyőzni, ezért a német-római császári címet szerette volna elnyerni. Ezért hódította meg Sziléziát, Morvaországot, Stájerországot és Alsó-Ausztriát. Sőt 1485-től Bécsben volt udvartartása is. Ugyanakkor a zsoldoshadsereget és a fényűző életmódot csak jelentős adóbevételekkel lehetett fenntartani, ami az adózó lakosság részére hatalmas terheket jelentettek, ezért Mátyás élete végén az egyik leggyűlöltebb ember volt az országban. Uralma ellen több lázadás is indult. Mátyás a fiát kívánta halála után utódjául, de ezt hirtelen halála miatt nem sikerült keresztülvinnie, hiszen 1490-ben Bécsben feltehetően agyvérzés miatt mindössze 47 évesen meghalt. Mátyás királyra számos legenda és népmese emlékeztet, hiszen uralmára a török korban már, mint virágkorra emlékeztek. Ezek a mesék mindig igazságos, tréfás és jó királyként emlegetik, aki szívesen járt álruhában a nép között. Szobra számos településen látható. Portréja az ezer forintos bankjegyen is feltűnik. Több róla szóló népmesét rajzfilm formájában is feldolgozták.
kép forrása: https://vasarnap.com/archivum/matyas-kiraly-sikerei-es-kudarcai