Utcaneveink nyomában – Bercsényi Miklós út
A mai Bercsényi Miklós út az 1965-ös osztással alakult ki a 22-es számig, amit 1967-ben keleti irányban újabb házhelyekkel nyújtottak. 1967-ben nevezték el az utcát Szamuely Tiborról (1890–1919). Szamuely pályáját baloldali újságíróként kezdte, az I. világháborúban 1915-ben orosz hadifogságba került. 1919-ben újra Magyarországra tért és a Tanácsköztársaság egyik kegyetlen vezetőjeként tevékenykedett. Nevéhez is fűződik a vörös terror és a Lenin fiúk néven emlegetett gyilkos terrorkülönítmény. A Tanácsköztársaság bukása után Ausztriába menekült, de az osztrákok elkapták és a határon öngyilkosságot követett el. Mai sokkal jelesebb nevét az utca 1992-ben kapta. Székesi gróf Bercsényi Miklós (1665-1725) nemes családban született és műveltségét jelzi, hogy a nagyszombati egyetemen tanult, majd katonaként folytatta pályáját. Részt vett Buda 1686-os visszafoglalásában is. 1696-ban megismerkedett II. Rákóczi Ferenccel, akivel életre szóló barátságot kötöttek. Így hát nem meglepő, hogy Bercsényi Miklós volt a Rákóczi-féle szabadságharc (1703–1711) második legfontosabb vezetője. Leveleiből tudjuk, hogy a jász katonákkal, a Jászsággal is foglalkozott és a szabadságharc idején Jászfényszarut érintő hadmozgásokat is figyelemmel követte. 1711-ben Lengyelországban érte a szabadságharcot lezáró szatmári békekötés híre. Magyarországon birtokait kegyvesztettsége miatt elvették, ezért Törökországba vonult bujdosásba, majd 1720-ban feleségével együtt ő is Rodostóba került II. Rákóczi Ferenc környezetébe. 1725-ben itt is halt meg és temették el. 1906-ban viszont II. Rákóczi Ferenc és bujdosótársaival együtt hamvait Kassára vitték és a Szent Erzsébet székesegyházban díszes körülmények között újra eltemették.
A kép forrása: https://hu.wikipedia.org/wiki/F%C3%A1jl:Bercs%C3%A9nyi_Mikl%C3%B3s_VU.jpg