Utcaneveink nyomában – Bajza út
A Bajza út területét az 1890-es években még Epresként emlegették. A népi elnevezés ma is él. Onnan kapta a terület a nevét, hogy az akkori község 1890 körül eperfa ültetvényt létesített itt. (Az eperfák a korban a selyemhernyó tenyésztés miatt töltöttek be nagy szerepet, hiszen a hernyókat a fák leveleivel etették.) 1905 körül az Epres északi oldalán házhelyosztásra került sor. Ettől kezdve a területet Epres újtelepnek nevezték. 1928-ban a déli oldalt is kiosztották. Az utca nevet viszont csak 1951-ben kapott, amikor ismeretlen okból Bajza József költő, kritikus és színházigazgatóról nevezték el. Bajza József (1804–1858) Szűcsiben született kisnemesi családban. Középiskolai tanulmányait a gyöngyösi ferences gimnáziumban kezdte és a pesti piarista gimnáziumban fejezte be. Pesten jogot végzett, de őt jobban érdekelte az irodalom. A reformkor másik két kiemelkedő irodalmával: Toldy Ferenccel és Vörösmarty Mihállyal is baráti kapcsolatot ápolt. Bajza kezdetben irodalmi lapokat szerkesztett, majd 1837-ben ő lett a Pesti Magyar Színház első igazgatója, de 1838-ban lemondott a tisztségéről. 1848-ban a Kossuth hírlapja című forradalmi napilapnak volt a szerkesztője. A szabadságharcot követő üldözések miatt nem nyerte vissza korábbi tisztségeit és élete végén elméje is sötétségbe borult. Nevét viseli a jeles Hatvani Bajza József Gimnázium és Szakgimnázium.