Szomszédoló – Tura

Városunk egyik nyugati szomszédja a Pest megyében található Tura városa. A régmúltban a két településnek komoly területi vitái voltak egymással. Turát a legrövidebb úton Boldogon keresztül lehet elérni és így 11,5 km-re található Jászfényszarutól. Irányítószáma: 2194. Területe 55,92 km2 és több mint 7700 ember él itt. A város mellett a Galga folyó halad el. Polgármestere 2006 óta Szendrei Ferenc. Tura címerében a 17. századtól használt pecsételem: a kétfarkú zászlót vivő húsvéti bárány, illetve a Turai Legelő Természetvédelmi Terület védett értéke az egyhajúvirág (ismertebb nevén: tavaszi kikerics) is megjelenik.
Tura első ismert írásos említése 1394-ből származik. (A még ma is emlegetett 1220-as dátum Nyírtura településre vonatkozik.) A település neve szláv gyökerű és őstulkot jelent. A középkorban Turát az Ákos-nemzetségbeli Rozgonyi család birtokolta és egy fejlett falu alakult ki, amire a kőfallal megerősített gótikus stílusú temploma is utal. A török kor elején a falu továbbra is lakott maradt. 1594. április 21-én a Habsburg császári hadsereg Tieffenbach Kristóf generális és Forgách Simon vezetésével Tura határában győzedelmeskedett a török felett. Viszont a csata hatására 1594 és 1620 között Tura is elnéptelenedett. A 17. század első felében az Esterházy család vált a falu birtokosává. A település ekkor vált palóc lakosúvá. 1849. július 20-án a település határában került sor a magyar és az orosz cári csapatok csatájára, ami az ellenséges túlerő miatt magyar vereséggel végződött. A csata emlékét őrzik a temető és az erdő honvédsírjai, valamint az 1888-ban a községben felavatott hősi emlékmű.
1867-ben a Pest-Hatvan vasútvonal kiépítésével Turára is megérkezett a vonat és ennek köszönhetően a falu jelentős vasutas településsé vált, a környező lakossághoz hasonlóan pedig a megtermelt mezőgazdasági termékeiket Pestre már vonattal szállították el.
1873-ban az Esterházy család itteni birtokait a bárói rangot szerzett Schossberger Zsigmond terménykereskedő vásárolta meg. 1902-ben új, emeletes községházát építettek a faluban. 1911-ben a többször javított és átépített templomot a torony kivételével a plébános vezetésével a község lebontotta, és a régi tornyot megmagasítva a középkori templom helyére új, nagyobb és meglehetősen jellegtelen templomot építettek.
A 20. század elején a gazdag népi hagyományokkal rendelkező községben több népdalt gyűjtött Bartók Béla. 1935-ben Turán is létrejött a Gyöngyösbokréta csoport, ami jelentősen hozzájárult a helyi népszokások és hagyományok további megőrzéséhez.
Tura 2001-ben városi rangot nyert, ami az akkoriban még úttörőnek számító és igen fejlett szelektív hulladékgyűjtés bevezetésének is köszönhető. Tura már több mint egy évszázad óta jelentős kereskedelmi központ, és számos üzlet is várja a vásárlókat. Figyelemre méltóak a hetipiacok, valamint Tura Nagybani piaca, melyre városunkból is számosan járnak eladni és vásárolni egyaránt. A város viszont jelentékeny iparral nem rendelkezik.
Látnivalók:
A város legszebb és legérdekesebb látnivalója a Schossberger kastély és a hozzátartozó park. Az épületet Bukovics Gyula tervezte és 1883-ban készült el. A kastély eklektikus neoreneszánsz és neobarokk stílusban épült fel és a Nagy-Britanniában található Buckinghamshire-ben a Rothchild család részére ekkor felépített Halton House rezidencia mintáját követte. A mind kívül is látványos és belül is gazdagon díszített turai kastély a pálmaházzal, a korában modernnek számító fűtéssel, villanyárammal, étellifttel és vízellátással is rendelkezett. A kastély fénykora egészen a II. világháborúig tartott. 1944-ben német, majd szovjet katonai főhadiszállás lett, az államosítás után pedig 1973-ig iskolaként használták, majd pedig sorsára hagyták. A 2000-es évek elején az elvadult kastélypark és a romladozó épület világhírre tett szert, hiszen állapota miatt ”Csipkerózsika kastélyához” hasonlították. Ennek köszönhetően számos videoklipet, illetve filmet forgattak itt. (Kiemelkedő a Csupó Gábor által rendezett Holdhercegnő és Angelina Jolie rendezte Vér és méz földje). A meglehetősen lepusztult kastélyt viszont sajnálatos módon a helyi önkormányzat nem tudta felújítani és így magánszemély kezébe került. Az évekig tartó, és igen alapos restaurálás során a kastély 2020-ra újraszületett. Napjainkban Botaniq Turai Kastély néven várja az itt megszállni vágyókat, de a kastély parkjának és némely termének megtekintése is lehetséges. A felújítással bár a mesebeli hangulat megszűnt, de úgy tűnik, hogy a filmes világ továbbra is érdeklődik az épület iránt.
A kastélyhoz közel az Esterházy uradalom barokk stílusú emeletes magtára látható. Sajnos a műemlék épület alapos felújításra szorul.
Turán 1989-ben jött létre a Tájház. Az épület és a kiállítás jelenleg nem látogatható, mert kívül és belül egyaránt alapos renováláson esik át. Feltehetően jövő tavasszal fog ismét kinyitni.
Jeles személyek:
Kovács László (1908‒1962) Magyarszentivánon született. Tanulmányait helyben, Pécsett és Kalocsán végezte és tanítói végzettséget szerzett. Selyén kezdett el dolgozni, de 1935-ben Turára került át, ahol megalapította a Gyöngyösbokréta csoportot, gazdatanfolyamot szervezett és segített a helyi hímzések értékesítésében is. A II. világháború után politikai okokból elhelyezték. 1952-ben a turai Művelődési Otthon vezetésével bízták meg és létrehozta a Turai Népi Együttest. 1954-ben munkásságát Kossuth-díjjal jutalmazták.
Fekete László (1916‒2003) Pásztón született. Kántorként szolgált Jászárokszálláson, majd Tiszafüreden. 1965-től Turán működött, ahol zeneiskolát hozott létre. Énekkarával és zenekarával számos helyen értek el sikereket. Jászárokszálláson a színháztermet, Turán pedig a zenepavilont róla nevezték el.
Sára Sándor (1933‒2019) Turán született, de anyai oldalról jászberényi felmenőkkel is rendelkezik. Iskoláit többek között Aszódon és Budapesten végezte. A Filmművészeti Főiskolán operatőrként végzett. Első nagyjátékfilmje a Feldobott kő. Jászsági vonatkozással is rendelkezik a Nyolcvan huszár és A vád című filmjei. Kiemelkedő dokumentumfilmjei a Pergőtűz és a Magyar nők a Gulágon című munkák. 1993-tól 2000-ig a Duna Televízió elnöke volt. 2020-ban róla elnevezett díjat alapítottak. Emlékét őrzi többek között a jászberényi mozi kisterme.