Ismeretlen esküvői képek a 1920/1930/1940 – es évekből
Ismeretlen esküvői párok képeit adjuk közre, hátha ismerős lesz valakinek. A fényképeket az ismert amatőr fotográfus Varga István készítette. A gyűjteményt közrebocsátotta az alkotó unokája, Pethő Ferenc.
A párok viselete nem egységes, így a képek elkészültének ideje sem az.
Talán a legkorábbin (1. számú) látszik legkevésbé a divat hatása, ez akár a 20-as évek elején is készülhetett. És habár a hölgy teljes blúza, annak mintája nem vehető ki, csak a gyönyörű gombsor, amely az alkaron fut, viselethez hasonlatos. A férfi kétsoros kabátja a parasztpolgár stílust képvisel. Kalapot és nyalka bajuszt visel, amelyek a férfiöltözet, kinézet kötelező elemei voltak a 20/30-as években.
A 2. és 3. számú kép inkább 1920-as évek vége 1930-as évek eleje lehet a ruha szabása és fátyol stílusa miatt.
A 2. képen a ruházat hagyományosabb, viseletszerű, a fátyol, mely hajpántról lelógva simul a fejre, modern hatást kölcsönöz a viselőjének.A menyasszony kezében csipkezsebkendő, cipője magasszárú bőr.
A férfi kalap nélkül, kisujján viseli a gyűrűt, klasszikus parasztpolgári kétsoros kabátot visel és természetesen csizmát.
A 3. képen lévő pár modern stílusú öltözékben jelenik meg. A menyasszony fátyla egész különleges(nagyon divatossá váltak a hajpántok, amelyek nem engedték láttatni a nők homlokát, a búra formáról sem szabad megfeledkezni, amelyek szintén nagyon népszerűek voltak, és a fejre simultak.),dúsan díszített, sőt egy festett selyemsálat visel a nyakában, kezén fehér kesztyű. Ruhája ejtett derékfazonú, a hangsúly a a csípőre tolódik, így a ruha henger formát ölt és csak lábközépig ér. A vőlegény klasszikus 2 soros öltöny felsőben, fehér nyakkendőben, zsebkendővel a zsebben, kisujján gyűrűvel ül a menyasszony mellett. Ápolt keze, hajviselete, öltönye jómódot sugall.
A 4. számú képen szereplő pár 1930-as évek végén, a 40-es évek elején állhatott oltár elé.
A női menyegzői viselet viselet immár újra hosszú, szinte dísztelen ruhát jelent finom anyagból. A homlok és frizura újra szerepet kap, sőt a fátyol alkatrészei keretezik az arcot, díszesek, nagyok, a fátylak hosszúk. A frizura már fejtetőre halmozott, csavart fürtök feltűzéséből áll. A képen szereplő hölgy kezében csokor is van már, fehér virágokkal, kesztyűt visel ő is.
Az úriember a 30-as évektől divatos úgynevezett kefe ill. Hitler bajuszt viseli. Öltönye egysoros, öltönynadrágja szára rogyasztott, visszahajtott, lábán cipő van már csizma helyett.
Végezetül egy kis érdekesség a ma ismert menyasszonyi viselet kialakulásáról:
A fehér szín 1840-től, Viktória királynőnek Albert herceggel kötött házasságától datálódik.
Az 1800-as években a menyasszonyi ruhák jellemzően egyszerűbb alkalmi ruhák voltak. Hisz ebben az időben fontos szempont volt, hogy az esküvői ruhát későbbi bálokon és egyéb rendezvényeken is tudják viselni a hölgyek.
Piroson és feketén kívül (az előbbit a prostitúcióval, utóbbit a gyásszal hozták összefüggésbe), bármilyen színűek lehettek. A felsőbb osztályokban főként a lila vagy a kék, ahol a lila a jólét, míg a kék Szűz Mária tisztaságát hivatott jelképezni, az alsóbb osztályokban pedig a kék vagy esetleg a szürke szín volt a jellemző. A fehéret, annak kényes volta miatt nem használták, hisz tisztíttatása drága és nagyon körülményes volt.
Ezt a korra jellemző szokást törte meg Viktória királynő menyegzője, ahol is a királynő elefántcsont színű szoknyát és Honinton csipkeruhát viselt fátyollal és uszállyal. A Honinton csipke jellemzője, hogy alapmintája díszes gallyakból, levelekből, virágokból, pillangókból épül fel, nevét pedig annak a városnak a nevéről kapta, ahol készítették.
http://tkcsipke.blogspot.com/2015/02/csipkefajtak-honiton-csipke.html
Jóllehet nem ő volt az első híres nő, aki fehér ruhában állt az oltár elé (az első I. Mária skót királynő volt), de kétségkívül ő volt az, aki Európa figyelmét fehér menyegzői ruhájára vonta.
Várjuk ötleteiket! Hátha egy arcvonás, viselt tárgy ismerős.
A gyűjtést köszönjük Kiss Dávid Sándornak!