Petőfi Sándor Művelődési Ház és KÖNYVTÁR Jászfényszaru

Békekölcsön jegy 1952.

Dr. Farkas Kristóf Vince

Az 1949-ben meghirdetett ötéves terv (1950–54) költségeinek – legalább részbeni – fedezésére a kormány 1949-től 1955-ig államkölcsönöket (ötéves tervkölcsönt és békekölcsönöket) bocsátott ki.[1]

A minisztertanács az ötéves terv megindításakor, 1949 októberében bocsátott ki 750 millió forint értékben tervkölcsönt, ötéves futamidőre. A kölcsönök visszafizetése, sorsolás lebonyolítása az Országos Takarékpénztárra hárultak.

A negyedik, ötödik, hatodik békekölcsönt közvetlenül az életszínvonal emelésére szolgáló beruházások: könnyűipar, élelmiszeripar és mezőgazdaság fejlesztésére bocsátották ki. A tanácsok által összegyűjtött jegyzések 25%-ával, később a felével az adott település rendelkezhetett, fordíthatta azt szociális vagy kulturális célokra.

A lakosságtól származó bevételeknek általában egynegyede az államkölcsönökből folyt be, a hét év alatt mintegy 7 milliárd Ft-ot jegyeztek a magyar állampolgárok.

Lényege, hogy az állam elvárta minden dolgozó állampolgártól, hogy évente kb. az egyhavi fizetésének megfelelő összegért békekölcsönt jegyezzen, ezáltal segítse az államot a „békéért folyó küzdelemben”. A békekölcsönért nem kamat járt, hanem sorsoláson húzták ki a nyerteseket, akik kisebb vagy nagyobb nyereményben részesültek, esetleg a kötvény névértékét kapták csak vissza. (Volt, de kevés, kamatozó kötvény is.) A lakosság körében nagyon népszerűtlen volt[forrás?] a békekölcsön, mert a lejegyzett összegek a jövedelmekhez képest nagyok voltak, és a nyeremények ritkák, ill. a visszafizetésre csak sokára – és némileg értékét vesztett pénzben – került sor. A békekölcsön, bár egy megtakarítási forma volt, a kötelező jellege miatt egyfajta bújtatott adóként működött, célja az ún. szocialista tőkefelhalmozás volt, hogy legyen az államnak pénze az újjáépítésre valamint a nehézipar és a hadsereg erőltetett fejlesztésére. (1956 után a törlesztést egy időre felfüggesztették, majd az eredetileg ígértnél jóval később került a visszafizetésre sor. Viszont ’56 után nem volt új békekölcsön-jegyzés; bizonyos értelemben ehelyett vezették be az azóta népszerűvé vált lottójátékot.)

(Forrás: Wikipédia)