Szomszédoló – Hatvan

Városunk északi szomszédja a Heves megyében található Hatvan. A hatvani Zagyva szabályozása miatt már a 18. század közepén több problémája volt egymással a két településnek. A város a 32-es számú főúton 12-km-re, a boldogi műúton pedig 13 km-re található Jászfényszarutól. Irányítószáma: 3000. Területe 66,31 km2 és több mint 20.000 ember él itt. A várost a Zagyva folyó szeli át, valamint itt torkollik a folyóba a Bér patak is. Polgármestere 2014 óta Horváth Richárd. A város 17. század végétől használt címerében jogart vagy, alabárdot tartó oroszlán volt látható. Mai modern címerében viszont a jobbra néző kettősfarkú arany oroszlán vörös színű botot tart.
Hatvan első ismert írásos említése 1235-ből származik, de a település jóval korábbi eredetű, amire a nevén túl az itt megtelepedő premontreiek is utalnak. Ugyanis a 12. század végén a mai városháza területén létesült egy jelentős templom és kolostor, ami egyben a település rangjára is utal. Neve feltehetően besenyő eredetű chatman szóból származik, ami töredéknépet, résznépet jelent. A településen már a középkorban fontos főutak vezettek keresztül, ennek is köszönhető, hogy 1406-ban már mezővárosi címmel rendelkezett. A város rangját jelzi, hogy 1525-ben II. Lajos király országgyűlést tartott itt. 1530 körül a magyarok már palánkvárat építettek. 1544-ben a törökök megszállták a várost és itt alakították ki a Hatvani szandzsákot, amihez Jászfényszaru is tartozott. A török időszakban komoly palánkvár: azaz földből és fa gerendákból épített erődítmény készült úgy, hogy a várat a Zagyva folyó vizével vizesárokkal vették körül. A vár helye a kastély és a Főtér területére esett. 1686-ban a keresztény csapatok felszabadították a várost, és a várat II. Rákóczi Ferenc 1703-ban megerősítette. A 18. század közepén viszont az erődítményt lebontották. A város szintén ebben az időben kezdett újra jelentős szerephez jutni, hiszen gróf Grassalkovich Antal megvásárolta a hatvani uradalmat és felépítette a gödöllői kastélya mintájára a hatvani kastélyt, ahol viszont alig tartózkodott. A főúr építette a belvárosi templomot, a préposti plébániát és egy rövid életű posztógyárat is. 1849. április 2-án a városban került sor a magyarok győztes ütközetére, ami a Tavaszi Hadjárat első helyszíne lett és a győztes magyarok Jászfényszarun keresztül vonultak tovább. Hatvanba 1867-ben érkezett meg a vasút és az újabb vonalak építésével jelentős vasúti csomóponttá vált. Szintén ekkor a Deutsch család vette meg a hatvani uradalmat és a kastélyt is. 1889-ben a család alapította a helyi cukorgyárat is. Bár Hatvan 1872-ben visszaadta mezővárosi rangját, mégis a fejlődése tovább folytatódott, amit az is jelez, hogy 1883-ban már járási székhely lett. A 20. század elején a régi város mellett a Zagyva jobb partján létrejött az újváros is, amit Újhatvannak nevezünk. Jelentős mérföldkőnek számított, hogy a korábbi reáliskolát 1935-ben gimnáziummá nyilvánítottak (ma: Bajza Gimnázium). 1934-ben jött létre a Hatvani Konzervgyár, aminek világhírű terméke a hungarikumként számon tartott Aranyfácán sűrített paradicsom. Fontos megjegyezni, hogy mind a cukorgyár, mind a konzervgyár jelentős mennyiségben vásárolta fel a Jászfényszaruban termett cukorrépát és a paradicsomot is. Sajnos mára a cukorgyártás megszűnt és a konzervipar termelése is jelentősen csökkent a városban. Városi rangját 1945-ben kapta vissza. Hatvan az elmúlt években hatalmas fejlesztések mellett igényesen és látványosan született újjá. Napjaink Hatvana túlnyomórészt ipari település és jelentős a szolgáltatások szempontjából is. Jászfényszaruról is sokan látogatják a hatvani piacot és a hatvani vásárteret. A gyárak közül kiemelkedik a Robert Bosch Elektronika Kft., ami autóelektronikai termékeket gyárt. Az LKH Leoni Kábelgyár, pedig autóvillamosági kábeleket készít.
Látnivalók:
Hatvan egyik legfontosabb látnivalója a Grassalkovich kastély, ahol a Széchenyi Zsigmond Kárpát-medencei Magyar Vadászati Múzeum gazdag és érdekes anyagát lehet megtekinteni. A kastély 1754 és 1757 között Oraschek Ignác tervei alapján épült a gödöllői kastély mintájára. 1763-ban Jung József tervei szerint földszintes oldalszárnyakkal bővítették. 1867-ben a Deutsch család az épületet felújította és modernizálta. A II. világháború és a kommunizmus során az épület teljesen tönkrement. Napjainkban viszont szinte teljesen felújításra került.
A Főtér másik különleges emléke a belvárosi Szent Adalbert templom, amit 1751 és 1757 között Oraschek Ignác és Jung József tervei alapján Grassalkovich Antal építtetett. Erre emlékeztet a szentély feletti Grassalkovich címer. A szentélyben a pécsi székesegyházból vásárolt stallumok láthatóak, amik gazdagon faragott barokk alkotások. Érdekesség, hogy a keresztelőkút teljesen megegyezik a gödöllői kastélykápolna műtárgyával.
A templomhoz közel található a Hatvany Lajos Múzeum, ami az egykori Grassalkovich által épített sörfőzdében kapott helyet. A látnivalók közül kiemelkedik a hatvani bronzkori kultúrát bemutató anyag, valamint a képzőművészeti gyűjtemény.
Az elmúlt évek fejlesztéseinek köszönhetően Jászfényszarutól Hatvanig a Zagyva folyó töltésén bicikliúton lehet eljutni. A hatvani városi Zagyva hídhoz közel található a kerékpárosok számára kialakított kalandpark.
Látványos a 2015-ben átadott Óhatvant és Újhatvant összekötő Meszlényi híd.
A Zagyva folyó mellett található az egyre kedveltebbé váló vadaspark is.
Jeles személyek:
Hatvany Lajos (1880‒1961) a Hatvany-Deutsch család tagja volt, ezért Hatvanban is élt. Nevéhez fűződik a Nyugat című folyóirat megalapítása. Íróként, kritikusként és irodalomtörténészként is tevékenykedett.
Meszlényi Zoltán (1892‒1951) a város szülötte, hiszen édesapja Hatvanban volt tanító. 1915-ben pappá, 1937-ben pedig címzetes püspökké szentelték. 1950-ben a hírhedt ÁVH elhurcolta és 1951-ben vértanú halált halt. 2009-ben a római katolikus egyház boldoggá avatta.
Kratofill Dezső (1884‒1973) Hatvanban született pedagógusként a településen is dolgozott, neveléstudományi munkája jelentős.