Utcaneveink nyomában – József Attila út

Az út eleje a 19. század első felében alakult ki. Az 1854-es térképen Kozma utca néven szerepel, hiszen ekkor még erre vezetett az út a Kozma domb irányába. Népi nevén hívták az utat Ézások sorának, mert a Damjanich utcáig az Ézsiás család ingatlanai helyezkedtek el. Berze sornak is nevezték, mert a mai József Attila út 39. szám alatt üzemelt Berze Sándor kocsmája, ami 1912-ben lett építve és az út északi oldalát is ekkor kezdték el osztani. Manapság Boldogi útnak is emlegetik, hiszen erre vezet a közút Boldog településre.
Az utca hivatalos nevét 1927 után kapta. Ekkor Lord Rothermere-ről neveztek el. (A mai Szent István úttal együtt.) Sidney Harold Harmsworth (1868‒1940) Rothermere első vikomtja mint angol újságíró 1927-ben ugyanis két cikkben is az 1920-as trianoni békediktátum elhibázottságáról írt, ami miatt Magyarországon hatalmas népszerűségre tett szert. Politikai okokból pedig országszerte közterületeket neveztek el róla. 1946 után viszont szintén politikai okokból átnevezték az utcát József Attiláról, akit baloldali nézeteiért kedveltek. József Attila (1905‒1937) szegény családban született. Apja József Áron (eredetileg: Iosifu Aron), anyja Pőcze Borbála. Mivel apja a családot elhagyta, ezért Attila 1910-ben Öcsödre került nevelőszülőkhöz. A tehetséges fiú a zaklatott gyermekévek miatt sajnos pszichiátriai beteg lett. Még gimnáziumi tanulmányai alatt 1922-ben elindult költői pályája. Első verseskötetét a Szépség koldusa címmel szintén ebben az évben adták ki és a neves költő: Juhász Gyula írta hozzá az előszót. 1924-ben Szegeden kezdte meg egyetemi tanulmányait, de 1925-ben eltanácsolták. Munkája nyomán a hazai költők számos tagjával megismerkedett. Több jeles verseskönyve után 1936-ban jelent meg Nagyon fáj című utolsó kötete. 1937-ben zavart elmeállapotában Balatonszárszón egy tehervonat alá került és életét vesztette.