Utcaneveink nyomában – Akácfa utca

A kis utca szintén városunk régebbi utcáihoz sorolható. 1854-ben Szúnyog utca néven jegyezték fel. Népi elnevezése nem ismert. Mai elnevezését feltehetően az 1920-as években kaphatta és egyike azon kevés utcáknak, amelyek nevét nem változtatták meg az eltérő ideológiájú politikai viszonyok. Az utca neve az akácfa növényről (latin neve: Robinia Pseudoacatia) származik. Az akácfa Hazánkban nem őshonos faj. Eredetileg Észak-Amerika keleti része és Észak-Mexikó az őshazája. Azonban Jean Robin francia botanikus 1601-ben behozta Európába. Magyarországon a 18. század második felében kezdett meghonosodni az alföldi futóhomok megkötésére. Hazánkban az akác fehér és lila virágú változata is elterjedt. (Megjegyzendő, hogy népdalkörünk neve is Lila akác.) Az akácfa kiváló mézelő növény, hiszen az egyik legjellegzetesebb magyar mézünk is az akácméz. Fája pedig nemcsak tüzelőanyagként kiváló és elterjedt, hanem szerszámnyél, faoszlop, sőt bútor készítésre is alkalmas. Az akácfa és az akácméz ma már hungarikum. Azonban ha az ültetvényt elhanyagolják, az akácfa a sarjai segítségével elburjánzik és dzsungelt képez, ezért mindenképpen szorgalmazni kellene a hazai állomány hatékonyabb karbantartását. Ez az utcanév nagyon szerencsés, szép elnevezés, hiszen az akácfa településünkön már több mint 200 éve jelen van, hiszen ültetését a Jászkun kerületben, így városunkban is már idősebb Bedekovich Lőrinc is szorgalmazta részben a homok megkötésére, részben pedig a tüzelőanyag biztosítására.