Utcaneveink nyomában - Táncsics Mihály utca

Az utca az 1945-46-os osztással jött létre, de nevét később kapta. Táncsics Mihály (1799‒1884) Ácsteszéren született a horvát származású Tántsits Mihály és a szlovák származású Netreba Éva gyermekeként. A takács szakmát sajátította el, majd tanítóképzőt végzett és magánnevelőként ténykedett. A magyar nyelv lelkes népszerűsítője is volt és ő írta a Magyar és német beszélgetések című nagy sikerű könyvet. Felesége Seidel Terézia, akitől öt gyermeke született. Táncsics Mihály a jobbágyság minden váltság nélküli felszabadítása mellett érvelt. Utópista szocialista nézeteit a Szabadságról nézetei egy rabnak című műben adta ki, amiért a cenzúra 1847-ben börtönbüntetésre ítélte. Börtönéből az 1848. március 15-i pesti forradalmárok szabadították ki. Az 1848-as országgyűlési választásokon sikerrel járt, de politikai nézetei miatt egyre jobban elszigetelődött. A szabadságharc leverése után saját háza pincéjében bujkált. 1860-ban egy március 15-ei szervezkedése miatt ismét bebörtönözték és csak 1867-ben szabadult. Éveken keresztül szerkesztette az Arany Trombita című lapot. 1869-től 1872-ig ismét részt vett az országgyűlésben, majd pedig visszavonulva a közélettől a nemzetiségek magyarosításának ügyével foglalkozott. Anyagi gondjai miatt élete végén nagy nyomorban tengődött. Táncsics emlékét számos utca, közintézmény és a szülőházában működő emlékmúzeum is őrzi.

Képek: