Jászfényszaru térképe 1791-ből

A Jászfényszarut ábrázoló térképek közül pontossága miatt kiemelkedik idősebb komori Bedekovich Lőrinc Jászkun kerületi földmérőnek -Jászfényszaru község akkori polgárának- a Zagyva folyó Hatvantól Szolnokig tartó 1791-es térképének 2. szelvénye, melyen Fényszaru belső területe is kidolgozásra került. (Magyar Nemzeti Levéltár Heves Megyei Levéltára T 120/2.) A térkép alapján egyértelműen megfigyelhető, hogy Jászfényszaru viszonylag szabályos módon épült, utcákba rendezve, de a napjainkig fennmaradt kisebb közök is felismerhetőek ezen a térképen. Fodor Ferenc földrajztudós a Jászság jeles kutatója állapította meg, hogy városunk a 18. században utcás-kertes településnek számított, azaz a falu lakott belterületét észak-kelet-dél-kelet irányban hatalmas kertségek határolták. Ahogyan napjainkban is, úgy ekkoriban is nyugatról és délről a Zagyva folyó árterülete jelölte ki a település határát. 1791-ben Jászfényszaru északi széle viszont a mai Bethlen Gábor út és Széchenyi István út déli oldala volt. Ettől északra egészen a mai József Attila és a Szent István útig tartott a már említett kertes terület, ahol a gazdák az állataikat tartották.

Képek: