Helytörténeti blog

Utcaneveink nyomában - Szivárvány utca

Az utca a 20. század közepén kezdett kialakulni. A szivárvány jelenség általában esőzés és locsolás során jön létre. Kialakulását egyszerű optikai jelenség okozza, a fénytörés. Hasonlóan a prizmához az esőcsepp is képes a fény törésére. A nap sugarai a légkörön áthaladva eléri az esőcseppet, abba behatolnak, megtörnek és színeire bomlanak. A színes fénysugarak az esőcsepp belső felületéről visszaverődnek és újabb töréssel kilépnek a cseppből. Kilépéskor a színek még jobban szétválnak, majd a szemünkbe jutnak.

Utcaneveink nyomában - Szent Család tér

A tér a legrégebbi részét képezi a városunknak, hiszen 1702-ben itt épült fel a templom. Ezért népi elnevezése Templom tér volt. A templom körül 1775-ig fallal körülvett temető helyezkedett el. Miután a temető megszűnt a terület egyre inkább valódi közterületté vált. 1930-ban a teret parkosították és ekkor Hősök parkjának nevezték el az itt felállított I. világháborús emlékműről. 1947-ben Szabadság térnek nevezték el. Mai nevét 1993-ban kapta, hiszen a templom mellett található, az országosan is ritkaságnak számító Szent Család szobor. A szobrot 1769-ben Szalmás József állíttatta.

Utcaneveink nyomában - Szent László út

Az út az 1953-as osztással jött létre és Kilián György (1907‒1943) kommunista aktivistáról nevezték el. 1991-ben felmerült, hogy Munkácsy Mihály festőművészről nevezik el. Mai nevét 2013-ban nyerte el. Szent László király (1040 k.‒1095) I. Béla (1060-tól 1063-ig magyar király) és Piast Richeza lengyel hercegnő gyermekeként született még Lengyelországban. Családja 1048 körül hozta Magyarországra, majd 1064 körül László a Bihari hercegséget kapta meg. 1068-ban Salamon király, László és bátyja Géza herceg együttesen győzték le az erdélyi Kerlésnél az országba betörő úzokat.