Magyarország történetében kiemelt emléke és hagyománya van az 1848–49-es szabadságharcnak.
Részletes keresés
Az alábbi költemény Jászfényszaru híres szülöttének az író, költő és zenész Seress Imrének (1860-1938) 1887-ben megjelent műve a Magyar mondavilág. 12 költői beszély című könyvéből, mely a Csörsz-árok mondai keletkezését dolgozza fel romantikus stílusban.
Farkas Kristóf Vince
Hungarica Carmina super
Possessoriis Districtuum Ja-
sygum, et Cumanorum singuli
Loci, singulo Distico expressis
ddo 10æ Maji 786.
A jász és kun kiváltságok visszaállítását 1745. május 6-án írta alá Mária Terézia királynő
Bécsben. A Jászkun kerületben ünnepélyes kihirdetésére csak július 12-én került sor,
Jászberényben. Az esemény fontossága miatt kétnapos ünnepélyt rendeztek.
Ahogy a nyelv, úgy az olvasói szokások is folyamatos átalakulásban vannak. Sokan, sokszor jósolták már a papír alapú könyvek halálát, illetve a könyvtár alapfogalmának eltűnését. Ez azonban még sincs így, egyelőre.
Pénteken (2021. április 9-én) elindul újra a KÖNYVCSERE! Aznap 13 és 19 óra között lehet jönni az előre összekészített könyvekért. Maszk legyen mindenkin, az esetleges várakozás alatt pedig, kérjük, tartsák be a 1,5 méteres távolságot!
Ez az út is már jól felismerhető Bedekovich Lőrinc 1791-es térképen. 1854-ben Serház utca volt a neve, mert egykor itt állott a serház, azaz a település sörfőzdéje. Másik ma is használt népi neve: Víz sor, ami feltehetően a Zagyva közelségére utal.
Az út az 1967-es osztással jött létre és Sallai Imre (1897‒1932) 1932-ben kivégzett kommunista politikusról nevezték el. A szerencsétlen név megváltoztatásáról már 1991-ben gondolkodtak, de az új nevét csak 2013-ban kapta. (Már 1991-ben felmerült a Mátyás király név.)
Az utca az 1963-as osztással jött létre és Mező Imre (1905‒1956) 1956-ban megölt kommunista politikusról nevezték el. 1991-ben felmerült, hogy Pázsit utcának nevezzék át, de 1992-ben a régi név rövidítésével keletkezett mai neve.
