Az út az 1963-as osztás során jött létre és Kállai Éva (1917‒1957) kommunista aktivistáról nevezték el, aki az 1956-ban a forradalom alatt Budapesten a pártház ostromakor kiugrott az ablakon és féléves szenvedés után meghalt. 1991-ben felmerült, hogy Szív utcának nevezzék át. Mai nevét 1992-ben kapta. Wesselényi Miklós (1796‒1850) Erdélyben Zsibón született idősebb báró hadadi Wesselényi Miklós és nagyajtai Cserey Heléna gyermekeként. Tanulmányait, a kor előkelő nemesi ifjaihoz hasonlóan otthon végezte. Wesselényi már gyermekkorában sokat lovagolt és sportolt. Legendás fizikai erejét pedig édesapjától örökölte. Gróf Széchenyi Istvánnal 1821-ben Franciaországban és Angliában járt tanulmányúton. Részt vett a Nemzeti Kaszinó megalapításában és az első vívókör létrehozásában. Mivel családjának Erdélyben voltak a birtokai, ezért a magyar országgyűlésben nem vehetett részt, de Szatmár megyében birtokot vett és így az 1830-as pozsonyi országgyűlésben már jelentős szerepet játszhatott. Wesselényi vezérszerepét maga Széchenyi István próbálta egyengetni. Wesselényi Miklós 1833-ban kiadott Balítéletekről című művével viszont kivívta Metternich kancellár haragját. Birtokain felszabadította a jobbágy lakosságot és tanfolyamokon taníttatta a korszerű földművelésre és állattenyésztésre. A selyemhernyó tenyésztésben is nagy érdemeket szerzett. Nevéhez fűződik Erdély első óvodájának a megalapítása. Az 1838-as pesti nagy árvíz során tanúsított hősies embermentő tevékenysége miatt Vörösmarty Mihály verset írt róla és ő nevezte elsőként „árvízi hajós” néven. Az osztrák kormányzatot ért bírálata miatt viszont ebben az évben perbe fogták (védője Kölcsey Ferenc volt) és 1839-ben börtönbüntetésre ítélték és szembetegsége súlyosbodott. 1840-ben amnesztiával szabadult és zsibói birtokára tért vissza, de hamarosan megvakult. 1845-ben házasságot kötött ápolónőjével Lux Annával, akitől három gyermeke született, de számos törvénytelen gyermekét is támogatta. Wesselényinek 1848-ban jelentős szerepe volt Erdély és Magyarország uniója megvalósításában. Emlékét többek között Jókai Mór: Egy magyar nábob című művében Szentirmay Rudolf alakjában őrizte meg. Árvízi hősiességéről pedig a pesti ferences templom falán látható emlékmű emlékeztet.