Városunk egyik északi szomszédja a Heves vármegyében található Csány. A település a 32-es számú főútról leágazó 3201-es úton közelíthető meg és Jászfényszarutól 18 km-re fekszik. Irányítószáma: 3015. Területe: 43,12 km2 és 2000 lakos él itt. A községen keresztül csörgedezik az Ágói patak, illetve az északi határban a Szarv-ágy patak. Polgármestere 2010-től Medve István. Csány község címere modern alkotás, melyet Gergely Árpád grafikus tervezett és szellemes módon megjelenik rajta a dinnye is. A címerpajzs közepén az 1769-es pecsét is látható, ami ekevasat, csoroszlyát, búzakalászt és csillagot tartalmaz.
Csány első ismert írásos említése az 1332‒1337 között vezetett pápai tizedjegyzékből ismert, amikor a települést Chahan névalakban jegyezték fel. A település neve feltehetően személynévi eredetű. Erre utalhat, hogy az országban több Csány nevű település is található. A jobbágyok által lakott falu a középkorban a Csányi család birtoka volt. A 17-18. században Csány birtokosai között voltak mások mellett az Ordódy, Almásy és a Vay család is. 1895-ben Szigeti Ágoston kastélyt építtetett a település szélén, amit a hozzá tartozó uradalommal az 1920-as években a Szigeti család vásárolt meg. A Szigeti Uradalom szeszgyárral, jelentős szőlőbirtokkal és pincészettel is rendelkezett. A II. világháború után Állami Gazdaságot hoztak létre az egykori uradalomból és a megtermelt szőlőből az 1970-es évektől -Balatonvilágos, Debrecen és Kunbaja mellett- itt is az osztrák licencű Traubisoda üdítőt palackoztak. A rendszerváltozás után viszont az üdítőgyártás megszűnt a településen. A gyártó üzem kiváló minőségű kútjainak vizét a Pet Pack Kft. Pannon Aqua ásványvízként értékesíti.
Csány történetében a II. világháború igen szomorú nyomokat hagyott maga után. Ugyanis a szovjet csapatok elől visszavonuló németek elvitték a szeszgyár berendezéseit, felrobbantották a vasúti hidat, sőt a templomot is, azért hogy az ne válhasson Hatvan irányában megfigyelőállássá.
Csány évszázadok óta nevezetes volt a dinnyetermesztéséről, ami jelentős bevételi forrás volt a birtokosoknak. Fényes Elek a jeles gazdasági író 1851-ben a hevesivel együtt az ország legjobb dinnyéjének tartotta a csányit. A tagosítás során az 1860-as években a helyi kisgazdálkodók is jelentős területeket szereztek, ami a lakosság vagyonosodásához is vezetett. Az 1880-as években a csányi dinnyések viszont jelentős problémával szembesültek, hiszen a termesztési technológiához szükséges gyeptörések elfogytak, így a termőterület összezsugorodott, valamint a vetésforgó betartása is válaszúthoz állította a helyieket. A vállalkozó szellemű csányiak közül ezért sokan vándorútra indultak, ami egészen az 1980-as éveig tartott. A csányi dinnyések így országos hírnévre tettek szert és Szabolcstól Somogyig bejárták az országot. A vándorlás következménye viszont az lett, hogy a település márciustól szeptemberig szinte kiürült. A csányiak technológiáját viszont a napszámosok is eltanulták, így már ők is egyre jobb minőségű dinnyét tudtak termeszteni.
Napjainkban a helyi önkormányzat a közmunkaprogram támogatásával 2018-ban tejüzemet hozott létre. A csányi tejüzem a maguk által megtermelt kecsketejet dolgozza fel, de tehéntejből is készítenek termékeket. A gomolya sajt mellett érlelt sajtok készítésével is foglalkoznak, valamint tejfölt, joghurtot, túrót és kefírt is előállítanak. Az üzem évek óta sikeresen vesz részt az iskolatej programban és 51 általános iskolába juttatja el termékeit.
Manapság Csányon a görög és sárgadinnye termeléssel már csak néhány család foglalkozik. Ugyanakkor a fóliás uborka, a szamóca és a padlizsán termesztése előtérbe került. A megtermelt árut jórészt a budapesti nagybani piacon értékesítik. Az egykori Állami Gazdaság területén létesített almáskert kiváló minőségű gyümölcseiről ismert. A lakosság jórészt Hatvan és Jászfényszaru ipari cégeinél vállal munkát, de a helyi őstermelők élőmunkaigényes kertészeteiben is sokan tevékenykednek.

Látnivalók:
A Szent György tiszteletére felszentelt római katolikus templom már 1696-ban fennállott, de 1766-ban omladozott és 1775-ben újat építettek helyette. A 19. század elején Rabl Károly is végzett rajta munkálatokat. Az épület tornyát 1944. november 17-én a németek felrobbantották, melynek következtében elpusztult a torony és a boltozatok is beszakadtak. A romeltakarítás után 1947 decemberében fejeződött be az építés. A templom vasbeton szerkezetű mennyezete és a tetőzet 1948-ban épült. A templom felszentelésére 1949. november 17-én a robbantás öt éves évfordulóján került sor és a régi titulusa mellett a Magyarok Nagyasszonya titulusra is felszentelték. Új tornya 1956-ban épült meg. 2021-ben a templom kívülről teljesen megújult.
Dinnyéskunyhó (Gyöngyösi út 4.) Az országban is figyelemreméltó emlékhely a csányi vándordinnyéseknek állít emléket. A vándordinnyések által használt félig földbevájt nádtetős épülettípus egészen az 1970-es évekig jellemző volt. Az elszegődött családfő ugyanis, a dinnyeföld mellett építette fel a családja befogadására is alkalmas épületet.
A dabasi Halász kúriát eredetileg a Vay család építhette a 18-19. század fordulóján. A 19. század második felében a dabasi Halász család tulajdonába került és az épületet átépítette és bővítette. A kúria 1949 óta idősek otthonaként működik.

Jeles személyek:

irmesi Homonnay Szilárd (1828‒1892) Csányon született Homonnay János kántor és Menyhárt Rozália fiaként. Gimnáziumot végzett, 1848 áprilisában tizedes lett a 32. Estei Ferdinánd gyalogezredben. 1849-ben hadnagyi rangot kapott. A szabadságharc leverése után 1852-ben besorozták az 52. gyalogezredbe, ahol 1855-ig katonáskodott. 1867-ben jegyző lett Hatvanban, 1890-ben pedig ugyanitt főjegyző volt.

Kusner István (1899‒1959) Gyöngyösön született Kusner Sándor magyar tímár és Ifkovics Eleonóra gyermekeként. 1922-ben szentelték pappá. 1935-ben érseki tanácsos lett. 1936-tól haláláig Csány plébánosa volt. Számos újságcikket is írt. Kiemelkedő szerepe volt a csányi templom újjáépítésében és a helyi hitélet megőrzésében.

Köszönöm Medve István polgármesternek és Pádár Sándor helytörténeti kutatónak az adatgyűjtésben nyújtott segítségét.