Petőfi Sándor Művelődési Ház és KÖNYVTÁR Jászfényszaru

Tanyasi idill – 1940-es évek

Dr. Farkas Kristóf Vince

Helyszín: Homoktanya 525.
A képen balról jobbra: turai tehenészfiú, Tanczikó Teréz, Rimóczi Pál, ifj. Tanczikó Sándor, Rimóczi Teréz, Tanczikó Sándor
A képet köszönjük Farkasné Tanczikó Henriettának.

Az alföldi városok és falvak határában szétszórtan álló, rendszerint egy lakóépületet és néhány hozzá tartozó gazdasági épületet magába foglaló, paraszti használatú állandóan lakott magános telep. A 20. sz. közepéig a tanyák kisebb-nagyobb paraszti földbirtok megtelepedésre legalkalmasabb pontján álltak, a mezőgazdaság nagyüzemi átszervezése óta azonban egy részük nagyüzemi táblákba került és háztáji tanyaként él. A 20. sz.-i állapotokat véve alapul a településföldrajz kutatói és részben a történészek is sokáig úgy vélték, hogy a tanyák a török uralom alatt kialakult nagyhatárú óriásfalvak bomlásával, a nép „széttelepülésével” jöttek létre. A tanyákat kezdettől fogva állandóan lakott szórványtelepülésnek tartották, vagyis az európai települési rendszerek kategóriáit alkalmazták rájuk. ...
A tanyakialakulás kezdetének időpontja ma még nem megnyugtatóan tisztázott. Egyes adatok arra vallanak, hogy már a 15. sz.-ban létrejöttek egyes területeken a későbbi tanyákkal rokon pusztai telepek. Az alföldi városok nagyméretű tanyásodása azonban a 18. sz.-ban bontakozott ki. A tanyák kialakulásának alapvető feltétele volt a paraszti földtulajdon vagy legalábbis kötetlen, szabad földhasználat. E feltételek elsősorban a szabadalmas alföldi parasztvárosokban voltak adottak.

Forrás: Magyar néprajzi lexikon
Bővebben: http://mek.oszk.hu/02100/02115/html/5-395.html

https://futurista.blog.hu/2010/03/30/mi_lesz_az_alfoldi_tanyak_sorsa