Petőfi Sándor Művelődési Ház és KÖNYVTÁR Jászfényszaru

Híres szülötteink – Mirkovszky Géza – építész, festő, grafikus

Dr. Farkas Kristóf Vince

Híres szülötteink

Mirkovszky Géza (1855-1899)
Festőművész, grafikus, belsőépítész

Szerencsés város vagyunk. Településünkön ugyanis számos neves ember született úgy a múltban, mint ahogy napjainkban. Cikkemben egy elfeledett művész portréját szeretném feleleveníteni, akinek élete meglepően fordulatos és érdekes.
Mirkovszky Géza gyerekkoráról keveset tudunk. A lexikonok szerint Jászfényszarun született 1855. július 25-én. Mirkovszky a középiskola elvégzése után három évet a Műegyetemen tanult, de anyagi gondok miatt kényszerűen elhagyta az egyetemet és körül-belül két évet vasúti díjnokként dolgozott. Az Osztrák-Magyar-Monarchia 1878-as boszniai megszállásában már, mint hadmérnök vett részt.
A katonai akció után Mirkovszky Géza a bécsi Műegyetemen a híres építész Theopil Hansen iskolájában tanult 1879 és 1883 között, de a bécsi Képzőművészeti Akadémiát is látogatta. Itt közeli barátságba került a szintén magyarországi Gerster Kálmán építésszel, akivel később több munkán együtt dolgoztak. Hazatérve Thék Ede műhelyének készített enteriőrterveket. Azonban a nyugtalan Mirkovszky ismét útra kelt és Berlinben telepedett le, ahol főként iparművészettel, így bútor, könyvcímlap tervezéssel foglalkozott, de már ekkor akvarelleket is festett. A berlini Festőakadémián egy évig művészeti tanulmányokat folytatott. Külön érdekesség, hogy berlini korszakában a Koch testvérekkel együtt festette meg a Nero római császárról szóló körképet.
Hazatérve Budapesten a híres XIX. századi festő, Lotz Károly mellett dolgozott rövidebb ideig. A művészettörténészek szerint Mirkovszky Lotz mestertől több jellegzetességet átvett. Mirkovszky Géza valószínűleg Berlinből hazatérve házasodott meg. Felesége Greguss Gizella szintén iparművész volt.
Festők művészetére két stílusirányzat jellemző. Egyrészt a hagyományos akadémiai jellegű realista festészet. Ezt támasztják alá fennmaradt festményei, grafikái. Másrészről művészünk a korában modernnek számító szecesszió stílusában is alkotott. Erről árulkodnak falfestményei, díszítőfestései, iparművészeti tervei. Munkássága meghatározó témai a díszítő jellegű grafikák, városi, sőt falusi épületekről készült festmények, rajzok, a népi építészet és tárgyak formavilágának megörökítése. Emellett különösen jelentős Mirkovszky életművében az épületdíszítésként szolgáló történelmi, művészeti sőt néprajzi témájú freskók, seccok.
A művész restaurátori munkát is végzett, ugyanis ő újította fel 1895-ben a híres jászói premontrei templom barokk freskóit. Sőt az akkor újnak számító kőbányai római katolikus templomban is készített freskókat.
Mirkovszky legjelentősebb művei Debrecenben készültek.
A legkorábbi műve az egykori Kereskedelmi Akadémia számára készült. (Az épület ma megyei könyvtár.) Itt egykor négy falképet festett a kereskedelem korszakairól, melyek sajnos elpusztultak, de a művekről fényképek is készültek, illetve a képek vázlatai a debreceni Déri Múzeum gyűjteményében fennmaradtak. Mirkovszky Géza 1893-ban a fél évig festett freskókon kereskedelmünk történetének egy- egy időszakát festette meg újszerű, népies irány neobarokk megfogalmazással. A képek a következők voltak: Árpádkor, Izmaelita-kor, olasz-kor, német-kor, a debreceni nagyvásár. Az egykori díszterem falának felső részén szintén Mirkovszky Géza nyolc Debrecenre és környékére utaló kép volt látható, többek között a Nagytemplomról, a Nagyerdőről és a Hortobágy részletéről.
Mirkovszky második debreceni megbízása a híres Aranybika szálló dísztermének kifestése volt. A munkához 1883 októberében látott hozzá és az 54 falképet mindössze három hónap alatt meg is festette. Munkáját „Karácsonyra be is fejezte és osztatlan sikert aratott a cívisvárosban.” Képein látható volt a négy évszak allegorikus figurái, így az őszön például kútnál álló és lovon ülő csikósok a hortobágyi pusztán. A télen pedig a debreceni Főtér a Nagytemplommal, valamint bundás, kucsmás emberek voltak láthatók. Az Ősz és a Tél című képeket ma a debreceni Déri Múzeum őrzi. Megfestette továbbá a 12 hónapot, a debreceni zászlót tartó hajdú és leány alakját, de megörökítette a szállóban bálozókat amint számukra a híres zenész: Magyari Imre és bandája zenél.
A szállót azonban bővíteni kellett, ezért 1913-ban lebontották az épületet, így a képek nagy része megsemmisült. Az épület helyére 1915-ben épült a ma is fennálló új szálló Hajós Alfréd olimpikon tervei szerint.
Harmadik ma is látható műve a debreceni Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakközépiskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézményben található. A hangversenyteremben látható műve 1894-ben készült el. A mennyezetfreskón a zene világát ábrázolta. Megtalálható rajta az orgonáló Szent Cecília, múzsa, zenélő alakok, éneklő kórus, trubadúr géniuszalakokkal.
Mirkovszky számos újságban így például a nagy példányszámban megjelenő Vasárnapi ujságba is készített rajzokat.
Mirkovszky egyik legismertebb alkotása a budapesti Városligetben 1896-ban megrendezett a millenniumi ünnepség központi rendezvényének számító Millenniumi kiállítás hivatalos plakátja (Gerster Kálmán és Mirkovszky Géza közös alkotása) melynek a magyar mellett, német és francia változata is ismert.
De magához a Millenniumi Kiállításhoz is köze van festőnknek, hiszen a kiállítás tervére 1893-ban kiírt pályázatra 34 pályamű közül a harmadik lett Gerster Kálmán és Mirkovszky Géza 1000 év. című munkája. Végül a 4 legjobb pályaművet a bírálóbizottság szerint egyesítve valósították meg. Tehát részleteiben mindenkinek megvalósult a tervezete.
Mirkovszky Gézáról tudjuk, hogy „Megszállottan gyűjtötte a népművészeti tárgyakat, vázlatfüzeteiben naplószerűen rajzolta utazási során a népi építészet, bútorzat, kerámia elemeit, ornamenseit.” Erről tanúskodnak füzetének rajzai is.
1898 áprilisában teljes kiállítást rendeztek műveiből Budapesten a Magyar Mérnök és Építész Egylet helységében.
Mirkovszky ismeretlen okokból 1898-ban egy angyalföldi elmegyógyintézetbe került és 1899. november 11-én halt meg. A budapesti Farkasréti temetőben temették el. Síremlékét azóta sajnos felszámolták.
A 2. Mirkovszky kiállítás 1987-ben a debreceni Medgyessy Múzeumban került megrendezésre.

Irodalom:
Sz. Kürti Katalin: Múzeumi Kurír 1980. 32. sz. IV. köt. 2. sz. Mirkovszky Géza (1855-1899) 15-18.

Farkas Kristóf Vince

https://hu.m.wikipedia.org/wiki/F%C3%A1jl:Milleniumi_plak%C3%A1t_1896.jpg
https://www.kieselbach.hu/muvesz/mirkovszky-geza_3623
https://www.kozterkep.hu/alkotok/megtekintes/6643/Mirkovszky_Geza.html
http://dka.oszk.hu/html/kepoldal/index.phtml?id=38098
http://dka.oszk.hu/html/kepoldal/index.phtml?id=85990
https://librarius.hu/2018/06/21/debrecenben-megtalaltak-az-egykori-akade...

A képmellékletekben egy baráti nekrológot olvashatunk, egy kiállítás méltatást valamint a milleniumi kiállításhoz kapcsolódó munkáiról korabeli írásos anyagokat az Új Idők folyóiratból (1895.) és a Képes Folyóirat- A Vasárnapi Újság füzetekben 21. kötetéből (1897.).

Az újságrészleteket az Arcanum adatbázis segítségével találtuk meg.