Az európai országok nagy részében vízkereszttel (január 6.) lezáródik a karácsonyi időszak, a görögkeleti országokban az ünnep pedig épp akkor kezdődik.
Európa hagyományainak gazdagsága az ilyen ünnepek alkalmával látszik talán a legjobban. Rengeteg hasonló szokással találkozhatunk Európa nagy részén – a karácsonyfa-állítás, az ajándékozás vagy épp a kántálás / regölés mind itthon is jellemző –, ugyanakkor még ennél is több érdekes, helyi, nemzeti szokás kíséri az ünnepeket. Ilyen például az ostya kitüntetett szerepe a lengyeleknél vagy szlovákoknál; a jászol szerénységét idéző hagyományos vacsora a fölre terítve a bolgároknál; a nissék (a Télapó kis manó segítői) csínytevései Dániában; vagy épp a svéd értelemben vett karácsonyi „donaldkacsázás”.

Ausztria

Határországunkban december 6-án érkezik a Mikulás, hogy megjutalmazza az egész évben jól viselkedő gyermekeket dióval és almával. Aki viszont nem volt jó az év során, azt a krampusz virgáccsal bünteti meg. December 24-én a Jézuska jön el a családokhoz, akinek távozását a karácsonyi csengettyű hangja jelzi. Ekkor kezdődik az ajándékozás.
1818. december 24-én itt hangzott fel először a „Stille Nacht” kezdetű, mára 330 nyelvre lefordított, világszerte ismert karácsonyi dal.
Belgium
Már november végén megjelenik a pékségekben a baba alakú kalács, Jézus kenyere, a „cougnou”, vagy ahogy egyes vidékeken nevezik, a cougnole, amely Észak-Franciaországban is ismert.

Bulgária

A ház asszonya készít egy kenyeret, amelybe pénzérmét süt bele. A ház ura felosztja a kenyeret a családtagok között, és aki a pénzt megtalálja, arra gazdagság, egészség és szerencse vár a következő évben. A hét, kilenc vagy tizenkét fogásból álló karácsonyi menüt hagyományosan a földön, egy nagy abroszon tálalják, amelyek általában hús nélküli egyszerű ételek, mint például a bulgurral és rizzsel töltött káposzta vagy a babfőzelék.
A karácsonyi hagyományok között az egyik legrégebbi a koleduvane, amelyben a tradicionális ruhába öltözött fiatal férfiak Szenteste éjjelén házról házra járnak, karácsonyi dalokat énekelnek és jókívánságaikat közvetítik a ház lakóinak. A ház lakói speciális, erre az alkalomra készített kenyérrel jutalmazzák a fiúkat.

Ciprus

Itt (és Görögországban) a Podariko hagyománya szerint az első, aki újév napján belép a házba, szerencsét vagy balszerencsét hoz a ház lakóira, saját sorsától függően. Ha gyerek lépi át az ajtót elsőként, az biztosan szerencsét hoz.

Csehország

A hagyomány szerint a karácsonyi vacsora a nap első étkezése, és aki kibírja, hogy előtte nem eszik, aranymalacot lát a falon. A hagyományos karácsonyi menüből nem hiányozhat a rántott ponty (smažený kapr), a krumplisaláta (bramborový salat), és a karácsonyi kalács, a vánočka.
A karácsonyi vacsora után az asztalnál ülők mindegyike keresztben kettévág egy almát. Akinél az alma magháza ötágú csillagot formál, annak hosszú élete lesz, akinél viszont négyágú kereszt rajzolódik ki, annak rövid.
A Szenteste egyik legfontosabb része az ostyatöréssel kísért jókívánság (ostya: opłatek). Aki megosztja másokkal a saját ostyáját, kenyérből sem szenved majd hiányt. Ostyatörés közben jókívánságokat mondanak és megbocsátják egymásnak a sérelmeket.

Dánia

A hagyomány szerint a karácsonyi forgatagban ún. nissék (manók) lepik el az országot, akik a hagyomány szerint a Télapó első számú segítői. Gyakran kisebb, ártalmatlan csínyeket is elkövetnek.
Ebben az országban a nemzeti zászló, a Dannebrog gyakran megjelenik a karácsonyfán díszítésként. A vacsora elfogyasztása után, de még az ajándékok kibontása előtt a család körbeveszi a fát, majd körültáncolják, miközben karácsonyi énekeket énekelnek.
A hagyományos karácsonyi menüből nem hiányozhat a karácsonyi, mandulás tejberizs (Risalamande). A háziasszony ebben elrejt egy egész mandulaszemet, és aki ezt megtalálja, jutalmat (általában édességet) kap.

Egyesült Királyság

A főváros egyik legnagyobb terén áll a legnagyobb karácsonyfa, amely hagyományosan a norvég király ajándéka.
A karácsonyi ünneplés elmaradhatatlan eseménye 1932 óta az uralkodó hagyományos karácsonyi beszéde, amelyet három órától a televízió közvetít.
Az ebéd gesztenyével töltött pulyka zöldségkörettel, amelyet az ízletes, fűszeres, alkohollal ízesített karácsonyi puding követ. Ebbe a házilag készített karácsonyi édességbe szerencsepénzt rejtenek, és aki megtalálja, szerencsés esztendőre számíthat.
Minden egyes évben felállítják a Trafalgar Square-en a legnagyobb karácsonyfát. Az első, hagyományteremtő fát a norvég király ajándékozta a briteknek a II. világháborúban nyújtott segítségükért. Azóta minden évben újra és újra felállítják az ország karácsonyfáját. 1932 óta a televízió közvetíti az uralkodó karácsonyi beszédét, amely délután három órakor kezdődik.
A zokni kandallóra akasztása (vagy csizma ajtó elé tétele) Angliából ered, és az összes angolszász országban elterjedt, mint hagyományos karácsonyi szokás. A fagyöngy, és annak szimbolikus szerepe is innen ered, az előszoba, vagy egyes ajtók fölé felakasztott növény ugyanis azt sugallja, hogy alatta szabad a csók.

Észtország

A karácsonyt „jõulud”-nek nevezik, ami az ősi skandináv „yul” szóból ered. Karácsonykor a Télapó (Jõuluvana), ajándékozza meg a gyerekeket, akiknek elő kell adniuk valamit (például egy verset vagy egy dalt) az ajándékért.
Itt (és Finnországban) a legtöbb családnál karácsonykor sem maradhat el a szaunázás.

Finnország

A XIII. századra vezethető vissza az a szokás, amelynek keretében december 24-én délben a régi fővárosban egy különleges ünnepség keretében kihirdetik a „karácsonyi béke” időszakát (joulurauha), amely húsz napig tart.
Az ajándékokat ebben az országban a télapó (Joulupukki) hozza karácsonykor, aki nem a kéményen, hanem az ajtón keresztül érkezik a házakba.
A finnek a 18. század óta tartják karácsonyi szokásukat, melynek lényege, hogy december 24-én, délben kihirdetik a „joulurauha”-t, azaz a karácsonyi békét, mely 20 napig tart. Finnországban a Mikulás érkezése előtt az emberek elmennek szaunázni, és ezt megismétlik többször is a karácsonyi béke időszak alatt. A Mikulás, finnül„Joulupukki” viszi az ajándékokat a gyerekeknek, de ebben az országban nem a kéményen át, hanem az ajtón lép be a házba. Karácsony napján a legtöbben ellátogatnak a temetőkbe elhunyt szeretteikhez, és gyertyát gyújtanak emlékükre.

Franciaország

A karácsonyi asztalra gyakran kerül liba, diós vagy gesztenyés pulyka és osztriga. A desszert szinte mindenhol a csokoládéval töltött finomság, a „bûche de Noël”, azaz a karácsonyi faág.
A francia kisgyerekek is kikészítik karácsony estéjén a cipőiket a kandalló közelébe, amit aztán a francia mikulás, a „Pere Noel” éjjel alaposan megtölt ajándékokkal. A nagyobbak elkísérik szüleiket a hagyományos éjféli szentmisére, hazaérve pedig közösen asztalhoz ülnek.

Görögország

A karácsony itt (és Cipruson) 12 napos, folyamatos ünnep: a december 25-től január 6-ig terjedő, a három ünnepet, a Karácsonyt, az újévet és a Vízkeresztet felölelő időszak, a „Dodekameron” nevet viseli.
Itt (és Cipruson) a gyerekek az ajándékokat Szent Vasziliosz (Vazul) napján, újévkor kapják.

Hollandia

A Mikulás (Sinterklaas) segédjével, Zwarte Piettel (Fekete Péter) november közepén érkezik ide, méghozzá hagyományosan Spanyolországból, gőzhajón.

Horvátország

A Luca napkor elültetett karácsonyi búzát (Božićna pšenica) karácsonykor nemzeti színű szalaggal kötik át, és közepébe gyakran gyertyát tesznek.

Írország

A hagyományoknak megfelelően itt minden család gyertyákat / fényeket helyez az ablakba. E szokás eredete azokhoz az időkhöz köthető, amikor a katolicizmus tiltott vallás volt az országban – az ablakba kitett gyertyával a ház lakói a lelkipásztoroknak jelezték, ebben a házban celebrálhatnak katolikus szentmisét.
Érdekes szokás, hogy az éjféli misére indulás előtt a Télapónak sört, whiskeyt vagy tejet és rétest, a rénszarvasoknak pedig egy csokor sárgarépát készítenek ki az ajtó elé.

Lengyelország

A hagyomány szerint a karácsonyi ajándékot az égen megjelenő – a betlehemi csillagot jelképező – első csillag (Gwiazdka) kigyulladása után osztották szét.

Lettország

A hagyomány szerint, aki karácsonykor (helyi nyelven Ziemassvetki) kilenc fogást fogyaszt, annak gazdag lesz a következő éve.
Litvánia
Ebben az országban karácsonykor (Šv. Kalėdos) az ünnepi vacsorán az asztalterítő alá szalmát helyeztek, megemlékezve ezzel arról, hogy Jézus istállóban jött a világra.

Luxemburg

A karácsonyi fogások között szinte mindenhol ott találjuk a Gromperekichelchert almaszósszal. Ez reszelt burgonya sütve, ami hasonlít a Magyarországon is ismert tócsnira vagy lapcsánkára.

Málta

Szenteste a hívek ünnepi körmenetet tartanak, mely élén a kis Jézusra emlékeztető babát visznek magukkal. Az éjféli szentmisén hagyományosan egy hét-tíz év közötti helyi kisfiú olvassa fel a Jézus születéséről szóló evangéliumi részletet.

Németország

Itt Weihnachtsmann, azaz Karácsonyapó rejti a csomagokat a fenyőfa alá. Innen ered a karácsonyfa állításának szokása, és egy innen származó lelkész készítette az első adventi koszorút, szekérkerék alapra 24 gyertyával.
A németektől eredeztetik a karácsonyfa-állítás hagyományát. Szintén egy német lelkész készítette az első adventi koszorút, akkoriban még 24 gyertyával. A németek is élen járnak a házdíszítésben, karácsony napján a legtöbbek ablakában színes fények gyúlnak. A gyermekek ajándéklistát írnak, melyet szintén az ablakpárkányra helyeznek, hogy könnyen megtalálja a „Weihnachtsmann”, vagyis „Karácsonyapó”.

Olaszország

Tipikus karácsonyi sütemény a fűszeres, szárított gyümölcsökkel készülő panforte, a pandoro és a panettone (karácsonyi kuglófféleségek).
Az ország északi részében a hagyomány szerint a Télapó (Babbo Natale), Jézuska (Gesù Bambino) vagy Szent Luca (Santa Lucia) hozza az ajándékokat a gyerekeknek, az ország déli részén pedig Befana, egy jóságos öreg boszorkány, a hagyomány szerint január 6-án.
Itt sem ismeretes a mikulás, és itt is csak januárban látogatja meg a gyerekeket a varázslatos, Befana nevű boszorkány, aki a kikészített zoknikba rakja apró kis ajándékait. (Utóbbi évtizedekben egy kicsit felértékelődött a gyerekek szemében ez a procedúra, mivel ilyenkor mindig valamilyen „nagyobb” és „szebb” ajándékot kérnek” De akik év közben csibészek voltak és rosszul viselkedtek, sem maradnak fizetség nélkül: ők szenet kapnak. Olaszországban a kereszténység az egyik legnagyobb tiszteletnek örvendő dolog, okkal. Elég csak abba belegondolni, hogy az országban található a római katolikus világ székhelye, a Vatikán, vagy abba, hogy valamilyen szinten itt alakult ki maga a vallás.
De akkor mit keres egy jóságos boszorkány ezen a helyen? Merülhet fel bárkiben a kérdés. A válasz pedig az, hogy már jóval a kereszténység megjelenése előtt létezett ez a mesebeli alak, csak aztán az egyház okosan integrálta azt. Így a Vízkereszt és Befana szépen lassan egymáshoz kapcsolódtak, és bizonyos emberek szemében eggyé is váltak, hiszen ha az egyik szóba kerül, akkor rögtön a másik is beugrik.

Portugália

A karácsonyi vacsora (Consoada) egyik hagyományos eleme sok helyen a főtt polip, vagy a rengeteg száraz gyümölccsel készülő Király torta (Bolo Rei).
Itt (és Spanyolországban) szilveszterkor pontban éjfélkor 12 szem mazsolát meg kell enni, és ekkor teljesül 12 kívánságunk.

Románia

Nagy hagyománya van (főleg vidéken), hogy a Szenteste napján a fiatal férfiak és kisfiúk karácsonyi dalokkal házalnak, ez az ún. „Colindat” (magyarosan kolindálás vagy kóringyálás), amelyet az UNESCO nemrégiben felvett a szellemi örökségek listájára. A legnépszerűbb karácsonyi dal a Csillag (Steaua).
A karácsonyi vacsorára hagyományosan nagy családi körben kerül sor december 25-én; tradicionális karácsonyi ételnek számít a piftie (malachúsos kocsonya), a sarmale (töltött káposzta rolnik) és a hagyományos karácsonyi kalács, a cozonac.

Skócia

Skóciában a reformáció időszakában tabuvá vált, egészen 1958-ig tilos volt a karácsonyt ünnepelni, s míg az angoloknál ezt hamar eltörölték, a skótoknál sokáig megmaradt, így helyette a Hogmanay, azaz a skót újév terjedt el hatalmas ünnepléssel, ami 3 napig tart, így nem csodáljuk, hogy január 2-a is ünnepnap itt. Számos, csak Skóciára jellemző szokás kapcsolódik az ünnephez. Az egyik leginkább elterjedt az úgynevezett „első lépés.” Eszerint fontos, ki látogatja meg a családot először az új év folyamán.
Ha az illető egy magas, sötét hajú férfi, az szerencsét hoz, ha azonban kopasz, az bajt jelent. (Sötét hajú emberekből viszont nincs túl sok errefelé.) A látogató szenet, whisky-t és shortbread nevű teasüteményt visz magával.
A mára már számos angolszász országban elterjedt újévköszöntő, az Auld Lang Syne összekapaszkodva való eléneklése eredetileg szintén skót szokás. Ez bár régi, ősinek azért nem mondható, a verset Robert Burns költötte 1788-ban.

Svédország

A Szenteste napjának elengedhetetlen része Donald kacsa (Kalle Anka) – közel ötven éve az esti ajándékozás előtt (mielőtt Jultomten elhozza az ajándékokat) a család Walt Disney klasszikusát nézi.
A karácsonyi készülődés legfontosabb ünnepe december 13., Luca napja (Luciadagen), a fény ünnepe, amikor a helyi kislányok fehér ruhába öltözve, fejükön gyertyákkal vagy fényekkel idézik fel Szent Luca történetét.

Szlovákia

A karácsonyi vacsora hagyományosan hat órakor kezdődik az oplatkyval (mézzel ízesített nagy ostya). Tradicionális karácsonyi ételnek számít még a szárított gombával ízesített káposztaleves (kapustnica).

Spanyolország

A karácsonyi ünnepek egyik fontos mozzanata a karácsonyi lottó (Lotería de Navidad). A kihúzott számokat élő adásban, énekelve ismertetik a nézőkkel. Az ajándékokat pedig a napkeleti bölcsek / három királyok (Los Reyes Magos) hozzák a jó gyerekeknek, január 6-án.

Európán kívüli karácsonyi szokások:

Ausztrália

Bár Ausztráliában a karácsonyi időszak a nyár kellős közepére esik, ugyanúgy megünneplik, mint a világ bármely más részén. A karácsonyi vacsora ugyanaz, mint más országokban. A desszert azonban különleges, az úgynevezett „Pavlova-torta”, melyet először 1935-ben készített el egy bizonyos Bert Sachse nevű cukrász Anna Pavlova orosz balerina tiszteletére. A torta annyira jól sikerült, hogy hamarosan világhírnévre tett szert, és manapság az ausztrál ünnepi menü elválaszthatatlan része. A karácsonyi vacsora a legtöbb esetben egy hatalmas, közös piknik a tengerparton, vagy egy hangulatos sütögetés otthon, meghitt családi körben.

Amerikai Egyesült Államok

Az új kontinensen hagyomány a karácsonyi zoknik kiakasztása a kandalló fölé, melyekbe az éjszaka során a télapó belecsempészi az ajándékokat. Szokás még minél díszesebbé varázsolni a házakat, szinte már verseny számban mérik, kié a legcsillogóbb otthon az utcában és a városban.
A világ vezető gazdasági hatalmának, valamint a hollywoodi filmeknek köszönhetően, talán az amerikai szokások terjedtek leginkább az ország határain túlra. Aki már látott amerikai filmet, az jól tudja: az Egyesült Államokban a Hálaadás Ünnepe a legnagyobb ünnep. Az ünnep még jóval a függetlenség kikiáltása előtti időszakra vezethető vissza. A telepesek minden november negyedik csütörtökén adtak hálát az úrnak a jó termésért. Az amerikaiak már ekkor feldíszítik a Karácsonyfát, ami december 25-ig ékesíti a családi házakat. Karácsony reggelén a Mikulás (Santa Claus) hozza az ajándékokat, míg este vacsorára gyűlnek össze a családok. A karácsonyi vacsora fő fogása a legtöbbször töltött pulyka, sonka vagy marhasült, mellé burgonyát és sült zöldségeket tálalhatnak. Sok család éjféli misén vagy gyertyafényes esti misén is részt vesz.

Oroszország

1917 előtt a lakosság nagyobbik része már novembertől böjtölni kezdett, ami egészen karácsonyig tartott. A böjt ideje alatt mindennemű állati eredetű étel fogyasztása tilos volt, kivéve, ha az a tengerből származott. Karácsony este, az asztalra az úgynevezett kutia, egyfajta zabkása került, amit mézzel és mákkal ízesítettek, ami a boldogságot és a békét szimbolizálta. Miután ezt elfogyasztották, a család az éjféli misére igyekezett, majd azt követően kezdetét vette az ünneplés. Az éjjeli lakoma során húst nem fogyasztottak, káposzta vagy gomba levest, babot, krumplit és hagymát annál inkább.
A bolsevik hatalomátvétellel együtt számos reform került bevezetésre. Az addigi, karácsonyi ünneplést egy újévi váltotta fel, ami nélkülözött mindenféle vallási jelleget. Így a felállítandó fa sem karácsonyfa, hanem újévi fa volt (Jolka), s az ünneplés a télnek, az újévnek szólt, s nem Jézus születésének. Annak ellenére, hogy az elnevezés és a dátum némileg módosult, a hozzá kapcsolódó hagyományok a régiek maradtak. A Mikulás helyett ez idő tájt Fagy Apó vagy Fagy Nagyapó (Gyed Maroz) hozta az ajándékokat, akinek segítője is akadt Hópelyhecske személyében (Sznyegurocska).
Az orosz ortodox egyház úgy protestált a bevezetett reformok ellen, hogy nem tért át az új Gergely naptárra. Mivel az áttérés a mai napig sem történt meg, ezért a vallás követői most is január 7-én ünneplik az időközben ismét karácsonyra keresztelt ünnepet. A kevésbé vallásos oroszok, megtartják a nyugatiként emlegetett decemberi ünneplést és a januárit is, sőt a kommunizmus hosszú évtizedeinek köszönhetően sokaknak a legnagyobb ünneplés az újévhez, s nem a karácsonyhoz kapcsolódik.
Az előétel a népszerű blini (kis élesztős lazaccal, kaviárral töltött palacsinta) vagy a grúz eredetű, virágformájú töltött káposzta. A tehetősebbek a fekete Beluga kaviárt, a szegényebbek a "szegények kaviárjának" nevezett padlizsánkrémet fogyasztják. Igen ismert levesük a gazdag és sűrű szoljanka leves vagy a csípős scsí, ami mellé pirozskit, káposztával, darált hússal töltött vodkás tésztát esznek. Főételként pedig a férfiak által készített perzsa eredetű pilafot tálalják, mely nem más, mint birkahúsos vagy zöldséges sáfrányszínű rizs. A tartalmas vacsorát desszertként sajttorta, kuglóf vagy egy szelet híres orosz krémtorta zárja.