Utcaneveink nyomában - Tompa Mihály utca

Az utca déli része 1791-ben már régóta létezhetett az északi része pedig még kertség volt. 1854-ben „Kis tet utcza” néven került rá a térképre. A 19. század második felében az utcát tovább folytatták északkeleti irányba egészen a Széchenyi útig. Feltehetően 1920 körül nevezték el József nádor utcának. Ez az elnevezés nagyon szerencsés volt, hiszen Habsburg József Antal főherceg (1776‒1847), mint Magyarország nádora, egyben a jászok és kunok főbírája is volt és igen nagy figyelmet szentelt a Jászkun kerületnek. 1805-ben Jászfényszarun is hivatalos látogatást tett. Az utca nevét politikai okokból változtatták meg 1947-ben és azóta Tompa Mihály nevét viseli. Tompa Mihály (1817‒1868) Rimaszombaton született az elszegényedett nemesi származású csizmadia Tompa Mihály és Bárdos Zsuzsanna gyermekeként. Édesanyja halála után nagyapjához Tompa Györgyhöz került Igricire, aki igyekezett taníttatni. Tompa Mihály a Sárospataki Református Kollégiumban folytatta a tanulmányait. Irodalmi érdeklődése már itt megmutatkozott. Első verse a Mohos váromladékon 1841-ben jelent meg. A Népregék és népmondák című kötete 1846-ban került kiadásra. Ebben többek között a Csörsz-árok mondáját is feldolgozta. Műve hatására az ország egyik legjelentősebb költőjévé, a népi stílus képviselőjévé vált és többek között Petőfi Sándorral is baráti kapcsolatba került, illetve a Tízek Társaságának is a tagja lett. 1847-től református lelkipásztorként tevékenykedett. 1848-ban a szabadságharcban, mint tábori lelkész vett részt. 1849-ben feleségül vette Soldos Emíliát, akitől Kálmán és Géza fiai születettek, de még fiatal korukban meg is haltak. A szabadságharc leverése után jelent meg egyik legismertebb költeménye: A gólyához. A közkedvelt lekész 1852-től haláláig Hanván működött, de az irodalmi életben továbbra is számon tartották. Arany Jánossal pedig barátsága élete végéig kitartott.

Képek: