Utcaneveink nyomában - Szent István út

A terület a 18. században Jászfényszaru kertségéhez tartozott. A mai Szent István út déli oldala az 1800-as évek közepén kezdett el beépülni. A 20. század elején a déli oldala foghíjasan volt beépítve, az északi oldala a Dobó Katica utcától meg szinte üres volt. Viszont egy az utcából előkerült obszidián kőbalta arra enged következtetni, hogy a kőkorszakban itt már emberek élhettek.
Az utca hivatalos nevét 1927 után kapta. Ekkor Lord Rothermere-ről neveztek el. (A mai József Attila úttal együtt.) Sidney Harold Harmsworth (1868‒1940) Rothermere első vikomtja mint angol újságíró 1927-ben ugyanis két cikkben is az 1920-as trianoni békediktátum elhibázottságáról írt, ami miatt Magyarországon hatalmas népszerűségre tett szert. Politikai okokból pedig országszerte közterületeket neveztek el róla. 1946 után viszont szintén politikai okokból átnevezték az utat Fürst Sándor (1903‒1932) kommunista politikusról. 1991-ben felmerült, hogy Gárdonyi Géza névre nevezik át. Mai nevét 2013-ban nyerte el. Szent István király (975 k‒1038) Géza magyar fejedelem és Sarolt (az erdélyi gyula leánya) gyermekeként született talán Esztergomban. Születésekor a pogány Vajk nevet kapta, ami török eredetű név és gazdagot, hőst, vezért jelent. Miután Géza és Vajk a római katolikus rítus szerint megkeresztelkedett, mindketten az István nevet vették fel. Feleségét 995 körül a bajor királyi családból származó Gizella volt. Géza halála után István lett a fejedelem 997-ben, de uralmát Géza rokona: Koppány megkérdőjelezte. Az ortodox keresztény vallású Koppányt viszont István legyőzte és ezzel megszilárdította a hatalmát. Ezt követően másik rokonával az erdélyi gyulával is le kellett számolnia. Istvánt több mint valószínű, hogy 1000. Karácsonyán koronázták királlyá. Így az ország új államformája is királyság lett. Istvánt apostoli királynak is nevezzük, hiszen az apja által megkezdett keresztény térítést tovább folytatta. Uralkodása során tíz püspökéget hozott létre. (Köztük az Egri püspökséget is.) Az ország közigazgatását megyékbe szervezte. (Jászfényszaru mai területe az akkori Heves Újvár és Visegrád megyékhez tartozhatott és a Zagyva folyó volt a megyék határa.) A nomád állam átalakítása is nevéhez fűződik, hiszen az akkor még meglehetősen képlékeny falvak, az ő törvénykezése nyomán kezdtek településekké formálódni. Ugyanis törvénye nyomán minden tíz családnak (azaz egy-egy falunak) templomot kellett építenie. István király kemény törvényekkel jó közállapotokat hozott létre, amit az is jelez, hogy a nyugatról haladó szentföldi zarándokút Magyarországon keresztül is vezetett. Szent István élete végén megérte, hogy -fia és egyben örököse- Szent Imre is életét vesztette. 1038-as halála előtt a kilátástalan helyzetben a király Szűz Máriának ajánlotta fel az országát. Az első királyunkat Szent László király avattatta szentté. Kultusza már az Árpád-korban kiemelkedő volt. Amit az is jelez, hogy Hazánkban számtalan templomot szenteltek a király tiszteletére, illetve számos település nevében is emlékeztet rá. Alakja számos szobron, festményen és a tízezer forintos bankjegyen is rajta szerepel. 1771- óta szentté avatásának napja (augusztus 20.) nemzeti ünnepünk.

Képek: