Utcaneveink nyomában - Huszár út

Az utca az egykori Ószőlő mellett az 1974-es osztással jött létre és mai nevét is ekkor kapta. Kölcsey Ferenc (1790‒1838) Sződemeteren született református vallású nemesi családban. édesapja Kölcsey Péter, édesanyja Bölöni Ágnes. Kölcsey Ferenc gyermekkorában feketehimlőben elvesztette jobb szeme világát. Tanulmányait a híres Debreceni Református Kollégiumban végezte, ahol megismerkedett és megszerette az ókori latin és görög költők műveit. 1809-ben Pestre költözött, hogy törvénygyakorlatait elvégezze, de az irodalmi érdeklődése erősebbnek bizonyult és 1815-től szatmárcsekei birtokára költözött, ahol a gazdaságot vezette és az irodalomnak szentelte az életét. Többek között Kazinczy Ferenccel és Horvát Istvánnal is jó kapcsolatot ápolt. Legjelentősebb műve az 1823. január 22-én letisztázott Hymnus a’ magyar nép zivataros századaiból című költeménye, ami az 1844-es megzenésítést követően lett egyre népszerűbb és a magyarság himnuszává vált, de csak a Magyar Köztársaság 1989-es alkotmányába bekerülve vált hivatalossá. Szintén ebben az évben választották január 22-ét, azaz a Himnusz befejezésének a dátumát a magyar kultúra napjává. Másik ismert és kedvelt verse a Huszt című epigramma. Kölcsey, mint politikus aktív szerepet játszott az 1832‒36-os reformországgyűlésen, ahol a magyar nyelvű szónoklat úttörőjének is számított. 1836-ban a magyar irodalmi életben meghatározó Kisfaludy Társaság alapítótagja lett. 1838-ban hirtelen halt meg. A szatmárcsekei síremléke nemzeti zarándokhelynek számít.

Kép címe és forrása: Franz Eybl: Kölcsey Ferenc portréja: https://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%B6lcsey_Ferenc

Képek: