Utcaneveink nyomában - Bedekovich sétány

Ez a közterület a legfiatalabb Jászfényszarun, hiszen az egykori beépített helyszín bontására és rendezésére 2014-ben került sor és 2016-ban jött létre az új utca. Valójában ez egy lakatlan út, hiszen a Szent Erzsébet közösségi ház, valamint a Polgármesteri Hivatal között került kialakításra és az egykori Vásártér irányába halad az új közösségi terek felé. A közterület a Bedekovich sétány nevet 2019-ben kapta. Az elnevezés nagyon szerencsés választás, hiszen ezen a területen, vagy nagyon közel a mai Főtéren állhatott idősebb komori Bedekovich Lőrinc (1751–1823) családi háza, aki feleségével Pruzsinszky Erzsébettel 1782-ben telepedett le Jászfényszarun. Idősebb Bedekovich Lőrinc 1779-től 1819-ig a Jászkun kerület földmérőjeként dolgozott és több mint száz térképet készített, köztük jó néhányat Jászfényszaruról. Kiemelendő, hogy alkotásait jórészt településünkön készítette. Idősebb fia Bedekovich Vencel Mihály (1785–1847) jogi tanulmányokat folytatott. 1808-tól 1835-ig Jászfényszaru aljegyzője volt, 1835 és 1839 között pedig a mezőváros főjegyzőjeként tevékenykedett. A földmérő kisebb fia ifjabb Bedekovich Lőrinc (1788–1857) folytatta édesapja munkáját és 1815-ben a Jászkun kerület másodföldmérőjévé választották meg. 1820 és 1848 között pedig a Jász kerület mérnökeként dolgozott. Ifjabb Bedekovich Lőrinc élete végén 1854-ben Jászfényszaru mezőváros főbírója volt. Bedekovich Vencel és ifjabb Bedekovich Lőrinc a helyi céhen belül is vezető szerepet viseltek. Idősebb és ifjabb Bedekovich Lőrincet pedig haláluk után Jászfényszarun temették el. A Bedekovichok tehát jelentős szerepet játszottak Jászfényszaru életében, sőt több utca nyitásával, a Zagyva folyó megkezdett rendezésével a két földmérő maradandót alkotott.
Milyen szép látványosság lenne, ha a Bedekovich sétányon egy életnagyságú, idősebb Bedekovich Lőrincet ábrázoló köztéri szobor is helyet kaphatna.

A kép forrása:
Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára T 108

Képek: 

idősebb Bedekovich Lőrinc önábrázolása 1795-ös nagykunsági térképén