A jászok szimbóluma a jászberényi Jász Múzeumban őrzött Jászkürt, avagy másik nevén Lehel kürtje. A nemzeti ereklye az egyetlen Magyarországon fennmaradt középkori elefántagyar kürtünk. A nemzetközi tekintélyű kutatók megegyeznek abban, hogy a kürtünk a XII. században készült és a bizáncias csoportba tartozik a jelenetek miatt, hiszen az ősi Bizánc kultúrájára emlékeztetnek. Mivel a Lehel-kürtön is jól megfigyelhető a bizánci lóverseny ábrázolás.. Ezt a legendás kürtöt is a megfelelő képzettségű faragóműhelyek miatt Szicíliában vagy Dél-Itáliában faraghatták.
Miként kerülhetett a Lehel-kürt a jászokhoz?
Feltehetően a középkorban egy előkelő jász vezér tulajdona lehetett-és ezért válhatott később a jászok jelképévé-, aki vagy az uralkodótól kapta ajándékként, vagy pedig egy nyugati hadjárat során zsákmányolhatta. Az ismeretlen jász vezér neve azonban feledésbe merült és már a 17. század során - a csorbulás miatt - Lehel vezér legendás kürtjével azonosították.
A Jászkürt első ismert ábrázolása egy jászkiséri pecsétről való 1543-ból, tehát már ekkor is a Jászság legfőbb jelképének számított. 1642-ben a jászberényi reformátusok pecsétjén is látható. A 17–18. századtól már a legtöbb jászsági település címerében is megtalálható a Lehel-kürt ábrázolása. A kürtön található motívumok és figurák négy típusba sorolhatóak. Növényi ornamentika, és cikcakk vonalak. Mitológiai lények: kentaurok és griffmadarak. Állati lények: oroszlánok, sasok, stilizált pávák, lovak és szarvas. Emberi alakok: lovas, tüskehúzó kisfiúk, zenészek, akrobaták, táncosok. A kürtön szereplő negyven figura azonban nem ábrázol egy összefüggő történetet, hanem több kisebb-nagyobb jelenetből, valamint díszítő és jelképes erővel bíró figurákból állnak. Kiemelt helyen - a tárgy közepén - szerepel a kürtön, ezért mindenképpen fontosnak tartható a griffmadarak által védett kiterjesztett szárnyú sas, illetve ellentétes oldalán a csomóból kinövő nyitott tenyér is.
A Jászkürthöz kapcsolódó mondákon túl egy nagyon érdekes dolog is megfigyelhető. Hiszen régi hagyomány volt, hogy jeles vendéget Jászberényben már a 18. század végétől a kürtbe töltött borral kínáltak. Az első fennmaradt hangfelvétel 1953. december 16-án készült, amit a Magyar Rádió riportere Gyalog Rozi rögzített. A kürtön ekkor Kádár Ferenc dévaványai pásztor, a népművészet mestere játszott le két dallamot.
A jászok legfontosabb jelképe és egyben a magyar nemzet ereklyéje, egyik felbecsülhetetlen értékünk, viszont még továbbra is számos kérdést vet fel és rejtélyt hordoz magában.